Századok – 2007

TÖRTÉNETI IRODALOM - Francia emlékek. Napóleon és Vasvármegye. Francia hatások Vasvármegye művelődéstörténetében (Ism.: Nagy Imre Gábor) III/793

TÖRTÉNETI IRODALOM 795 legjobb írásának tekintendő. A francia megszállás nem elsősorban a háborús pusztítások miatt okozott kárt a lakosságnak, hiszen nem történt komolyabb atrocitás, hanem anyagi, pénzügyi szempontból volt nagyon terhes. A költségek fedezésére előbb kölcsönt vett fel a városi tanács, majd az adót (contributio) emelték fel a kétszeresére, és miután ez sem bizonyult elegendőnek, azokat a szomszéd falubelieket kötelezték kölcsön adására, akiknek a kőszegi határban birtokuk volt. Külön problémát jelentett a Vasvármegyére kivetett francia hadiadó, melyet pénzben és terményekben kellett kifizetni; és a sebesült és beteg katonák ellátása, szállítása. A francia hadsereg ellátásának terheit az osztrák-magyar haderő és nemesi felkelők rekvirálásai is nehezítették. A háborús terhek következtében áruhiány lépett fel, amely nagyfokú áremelkedéssel járt. A katonaság élelmezését igazából csak a környező falvak segítségével tudta megoldani a város. Vízi László „Francia katonák Körmend térségében, avagy egy kisváros a nagy háborúban" tanulmánya azt ábrázolja, hogy hogyan lesznek évtizedekig tartó következményei egy 2500 lakosú mezőváros megszállásának. Már a nemesi felkelés és János főherceg hadseregének ellátása súlyos terheket rótt a Batthyány-uradalmak központjának számító mezővárosra. Körmend francia megszállásának mindennapjairól egy Simon József nevű megbízott küldött kémjelentéseket Zala vármegye Állandó Bizottságának (Permanens Deputatio-jának). A források közlésével a lakosság mindennapjai elevenednek meg a könyv lapjain. A beszállásolt katonaság vigyázatlansága okozhatta a mezőváros leégését augusztus l-jén, amely tovább súlyosbította a lakosság helyzetét. A második rész öt tanulmányában az a közös, hogy valamilyen módon Franciaországhoz kapcsolódnak. A tanulmányok időrendben követik egymást, a 18. századtól a 19. század végéig. Polgár Marianna „Francia utazók Nyugat-Magyarországon a 18. században" című tanulmánya azt eleveníti fel, hogy hogyan vélekedtek hazánkról és lakosairól egy távolinak számító ország utazói. Az utazás a 18. századtól vált divattá. A 18. század végétől szinte minden utazó feljegyzéseket készített, sőt gyakran ki is adta azokat. A tanulmány első felében a szerző áttekinti a 18. századi közlekedési viszonyokat, az utak és hidak állapotát, a folyók hajózhatóságát; szól a korabeli közlekedési eszközökről, postakocsiról, hintóról, szekérről és a vendégfogadókról, csárdákról. A század első francia utazói katonák és diplomaták voltak, aki ebből a szempontból írták le élményeiket. Az utazók általában nem szereztek mély ismereteket hazánkról, ám vélekedésükkel mégis meghatározták és befolyásolták a francia közvéleményt. Majdan János, a jeles vasúttörténész „Hollán Ernő, a francia vasútépítési módszerek magyarországi eltérj esztője" című tanulmányában azt mutatja, be hogy hogyan hasznosíthatók a külföldön beszerzett tapasztalatok hazákban. Hollán Ernő Szombathely szülöttje, hadmérnökként az 1848-49-es szabadságharcban Pétervárad várerődítési igazgatója, honvédezredes lett. A bukás után emigrált és hosszabb időre Franciaországban telepedett le. Az 1860-as években hazatért, majd 1867-től közlekedésügyi, 1870-től honvédelmi államtitkárként dolgozott, 1881-ben altábornaggyá léptették elő. (Nevét utca őrzi Szombathelyen.) Franciaországban ismerkedett meg az 1852-ben bevezetett kamatbiztosításos vasútépítési módszerrel, amelynél a költségvetési pénzből megvalósult nagy állami beruházásokhoz a vasútépítők megtérülési garanciát kaptak, így alig kockáztattak valamit. A döntően első osztályú pályákból álló „általános érdekű vasutak" mellett a francia törvényhozás biztosította olcsóbb, ám kisebb teljesítményű ún. helyiérdekű vasutak építésének lehetőségét. Az utóbbi módszert Hollán Ernő a gyakorlatban is megismerte Skóciában és mérnökként Elzászban részt vett az adaptálásában. Hazatérte után ezt az olcsó közlekedési hálózatfejlesztési módszert szorgalmazta. Az 1864-ben kiadott munkájában megfogalmazta azokat az elveket és gyakorlati lépéseket, melyek alapján érdemes és gazdaságos lenne a helyiérdekű vasúti hálózatok (vicinálisok) kiépítése Magyarországon. A francia modellt sikeresen honosította meg Magyarországon, és ennek is köszönhető, hogy Európa egyik legsűrűbb helyiérdekű vasúti hálózata épült meg hazánkban. Tóth Ferenc „Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének kézirattörténetéhez" tanulmánya arra keresett választ, hogy hogyan kerülhetett a kézirat Szombathelyre, ahol 1794-ben, Kultsár István szombathelyi tanár szerkesztésében, Siess Antal József nyomdászműhelyében adták ki először. Tóth Ferenc a mellett a nézet mellett tör lándzsát, hogy a kézirat a rodostói emigráció más irataihoz hasonlóan Franciaországon keresztül jutott el Magyarországra, eszerint Mikes Kelemen művét a vasvármegyei Tárcsán letelepedett emigráns Tott báró adhatta át Kultsár Istvánnak. Dobri Mária „A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár francia kincsei" tanulmányában arról ír, hogy a katolikus egyházi méltóságok könyvgyűjteményei is helyet adtak a francia nyelvű könyveknek. A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárt 1791. december 21-én alapította Szily Já-