Századok – 2007

MŰHELY - Miskolczy Ambrus: Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok III/761

768 MISKOLCZY AMBRUS Ó vágyam célja, szívemnek szerelme, Drága Ilonám, halljad végre ma, Hogy Árgirusod halál küszöbén áll, Búsonghatsz hősöd szörnyű végzetén már! De talán soha sem jut el Tehozzád Kegyetlen sorsom titka és jaja, Hírét Tenéked soha meg se hozzák, Hallja hát sziklák lelketlen fala Minden bánatom, hisz tanúmnak áll itt, Tanúmnak, hogy hű voltam mindhalálig. A romantikus attitűdöt a búcsúzás szavai még jobban kidomborítják: Maradj hát szépen, friss jó egészségben S ha egyszer mégis hallanod lehet, Hogy pusztult híved érted hűségében, Hullassad érte forró könnyedet S mondd: Béke lengje körül csontjaid, Árgirusom, kit sorsod sírba vitt. Az öngyilkosságot Gergeinél és Baracnál is egy névtelen, őrangyalszerű jó szellem akadályozza meg. Budai-Deleanunál e nőalak neve Hermina. Nevét talán annak köszönheti, hogy Hermes sokszor mint az utazók gondviselője szerepel. Itt az eredetiben nőről van szó, s ezért Hermesből Hermina. Hosszú beszédet intéz Árgirushoz és kilátásba helyezi neki, hogy célját csakhamar eléri."17 Gáldi László nemcsak a magyar olvasói igényeket ismerte, hanem a románokat is, mert 1939-ben magyar tanulmányának román megfelelőjét is közzé tette Romániában, méghozzá a nagy múltú Convorbiri Literare című folyóiratban, a fentieket még a román eredetiség hangsúlyozásával is megtoldotta: „Sokat beszéltek arról a késésről, amellyel az idegen irányzatok Romániába eljutottak, íme egy mozzanat, mely esetében ez a késés nemcsak nem jelentkezik, de a román jelenség megelőzi a megfelelő francia jelenséget!"18 Ez már a 20. századi protokronista hangulat. Térjünk vissza a 18. századi hangulathoz. Ennek ihlető hatására Köllő Károly hívta fel a figyelmet, éspedig a 18. századi cigánytárgyú magyar populáris irodalomra, a Ion Budai-Deleanu magyar szemmel című kitűnő tanulmányában.19 A cigányok megjelenítése a magyar irodalomban iskolapéldája lehetne az irodalmi szintek kölcsönhatásának és egybejátszásának valóságára.20

Az anyag 17 Gáldi László:

Árgirus históriája az oláh irodalomban. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1939. 166-168. 18 Idézi:

Henri Zalis: Romantismul românesc. Bucuresti, 1968. 123. 19 Köllő Károly:

Két irodalom mezsgyéjén. Bukarest, 1984. 122-135.; A szerző román tanulmánykötetében már ez a Budai-filológia szempontjából oly jelentős munka nem jelent meg: Uő: Confluence literare. Bucure§ti, 1993. 20 Egyetlen szintézis

Fleischman Gyula: A cigány a magyar irodalomban. Bp. 1912.