Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
AZ 1873. EVI BECSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 757 lyos „zsidó akváriummá" vált.191 Augusztus végén a bécsiek több mint 60 százaléka már többször járt a kiállításon, és várhatóan októberben, a zárás előtt még számolni lehet fokozott érdeklődéssel. Egy statisztikus szerint azonban a tőzsdekrach miatt 700 millió gulden értékpapír veszítette el értékét, és ha ennek csak a harmada igaz, már érthető, hogy mitől nem jelentkezik a kiállításon a látogatók vásárlási kedve. Viszont a porcelán- és üvegtermékek nagy keresletnek örvendtek, sőt némely termékből 30-60-szoros utánrendelésre is szükség volt. Az uralkodók közül az olasz király mutatott élénk vásárlási kedvet, mintegy 1,2 milliót költött Bécsben.192 A nemzetek közül a japánok zárták a legsikeresebben az expót, mivel minden kiállítási tárgyuk elkelt. A kiállítok a maguk 50000 vitrinjével valójában mintegy 12 millió látogatóra számítottak, és a sikerben bízva sokuk minden szállítóeszközétől és csomagolóanyagától megvált.193 Különösen június és augusztus között lendült fel az érdeklődés a kiállítás iránt, ekkor napi 30000 látogató fordult meg a Práterben, sőt némely vasárnap ez a szám 45000 körül volt. Persze még ez is alulmúlta Schwarz-Senborn báró várakozását, aki napi 50000 fővel kalkulált.194 Nordau csak augusztus végén írja, hogy igazi pompájában valójában csak most látható a kiállítás.195 Rosszkedvről, csalódottságról, „erkölcsi macskajajról ír, mert a világkiállítást megelőző felfokozott várakozás megrekedt a fantázia szintjén: elmaradt a napi százezer látogató, nem érkezett napi 20000 külföldi a városba, és Bécs nem úszott aranyban és ezüstben.196 Legutolsó bécsi tárcájában azt vizsgálja, mennyiben volt indokolt az expozíció megrendezése. Diagnózisa nem kedvez a világkiállításnak mint rendezvénynek általában, felesleges luxusnak nevezi: „A bécsi világkiállításnak, egyáltalán az eddig megrendezett világkiállításoknak nincs létjogosultsága, mivel értelmetlenek. Csillogó, de felesleges fényűzés csupán."197 Nordau értelmezésében egy világkiállítás a kortárs kultúra foglalatát kell, hogy adja, de soha nem univerzális és nem teljes. Sem a világkultúráról, sem az egyes országok termelésének mértékéről nem ad teljes képet.198 A Pester Lloyd feuilletonistája szerint a népeket összekötő szerepének nem tudott eleget tenni az expo. Nordau a kiállítás ideje alatt naponta több órát töltött a helyszínen, így a kiállított tárgyak szemrevételezése mellett a közönség tanulmányozására is jócskán volt alkalma. Tapasztalatait így summázza: „Nos, a látottak nem erősítették bennem azt a meggyőződést, hogy a látogatók azért jöttek, hogy itt tanuljanak. [...] És aki még akart is volna tanulni, nem igazán tudta ezt a kiállításon megtenni."199 A Neues Pester Journal egyik tárcaírója hasonló irányba mutató, ám részletekbe menő kritikai megjegyzései mellett a javítás lehetőségeit is mérlegeli. A 91 Salamander: Ausstellungsbriefe. X. = UL 1873. augusztus 27. 196. sz. 1-2. 92 Uő: Ausstellungsbriefe. XIII. = UL 1873. október 30. 250. sz. 1-2. 93 Uő: Ausstellungsbriefe. X. = UL 1873. augusztus 27. 196. sz. 94 Uő: Ausstellungsbriefe. XI. = UL 1873. szeptember 25. 220. sz. 1-2. 95 Wiener Weltausstellung. (Nach der Preisverleihung.). = PL 1873. augusztus 28. 197. sz. 2. 96 Wiener Wochenchronik. = PL 1873. augusztus 17. 189. sz. melléklet. 97 Wiener Weltausstellung. Die Finale. = PL 1873. november 7. 256. sz. 3. és melléklet. m Uo. ^ Uo.
