Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
756 UJVARI HEDVIG rosszallással fogadta a magyar nyelvű lap Németh Imre miniszteri osztálytanácsos ellen intézet kirohanásait, és a vádaskodás nyomán lapjában reagált a vádakra.187 Szerinte ezek személyeskedésre épülnek, és meglepően brutális hangnemben jutnak kifejezésre. Nordau eddig semleges álláspontra helyezkedett A Hon és a kiállítási bizottság végeláthatatlan vitájában, mivel tudósítói feladatát abban látta, hogy a kiállításról tájékoztassa az olvasókat, nem pedig egyes, kevésbé fontos személyek egymás elleni áskálódásáról. A Honban azonban megjelentek olyan sorok, amelyek álláspontjának feladására késztették: ebben a Pester Lloyd embereit egyrészt megvásárolhatónak nevezik, másrészt arról írnak, hogy a kiállításon üzletelnek.188 Nordau ezeket a vádakat visszautasítja, mivel lapjának nincsenek „emberei" a kiállításon, csak egy tudósító, azaz ő maga, így mindent magára vesz. Követeli, hogy nevezzék meg, mikor „üzletelt", s mi bizonyítja a „megvásárolhatóságát". „Amennyiben nem tudja merész általánosítását tényekkel alátámasztani, ügy ezennel hazugnak és hitelrontónak nevezem." Nordau szerint a kiállításról küldött írásaiban került mindennemű reklámot, így „üzletelésről" szó sem lehet. Ezzel legfeljebb a lap hirdetési ügynökei foglalkoznak, akik azonban nem tartoznak a lap szerkesztőségébe, „és különösen perfid a iío;n-tudósítótól, hogy úgy tesz, mintha nem ismerné ezt a különbséget, és egy fizetett reklámot vagy hirdetést, melyekben a kiállítók termékeit ismertetik, szerkesztőségi cikknek állítja be". Nordau jogának és kötelességének érezte, hogy álláspontjának ismertetésével lépjen fel a hazugságok ellen. A kiállítás látogatottsága és a látottak összegzése Az Ungarischer Lloyd egyik tárcaírója már viszonylag hamar rámutatott arra, hogy a kiállítás a legnagyobb méretű bazár, amely valaha a földön állt, de nem egy kiállítás a szó valódi értelmében. A legfőbb cél a gazdasági haszon megszerzése, ezért sok cég országon belül szinte konzorciumba tömörült, hogy értékes, eddig el nem adható termékét értékesítse, mások pedig szinte az otthoni üzletüket hozták el, hogy itt folytassák tevékenységüket.189 A kedvezőtlen időjárási viszonyok, a kolerajárvány, a kezdeti magas szobaárak, a tőzsdekrach és a kiállítás adminisztratív intézkedései190 azonban nem kedveztek ezeknek a törekvéseknek. A kiállítás második felében azonban nőtt valamelyest a látogatók száma, főleg azok kezdtek visszaszivárogni, akik a kolera miatt a környező üdülőhelyekre és Tirolba menekültek; sőt egy amerikai szerint Vöslau szabá-187 An die Adresse des 'Hon'. = PL 1873. július 11. 158. sz. melléklet. Érdekes, hogy a dátumozás szerint Nordau írása hamarabb jelent meg. 188 A Honban a következő áll: „Mert hogy a ,Pester Lloyd'-nak 'emberei' jártak-keltek s járnak-kelnek a kiállításon még most is, a kik nem annonceokat, hanem igenis reclame czikkeket gyűjtenek, a melyeket olvashat mindenki. Épen azért hivatatlan a 'E LI.' a moral őrének szerepére s épen azért tartottam szükségesnek figyelmeztetni, hogy vonja meg magát." = A Hon esti kiadás, 161. sz. 189 Salamander: Ausstellungsbriefe. VI. = UL 1873. június 18. 138. sz. 1-2. 190 Kezdetben például 27 fajta belépőjegy volt. Vö. Salamander: Ausstellungsbriefe. V = UL 1873. május 27. 121. sz. 1-2.
