Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
AZ 1873. EVI BECSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 755 már inkább „egy halálos betegségnek" látja, mivel nyersebb és barbárabb, mint valaha. Ameddig az iszlám hatalma elér „[...] a szellemi élet sivatagba fordul át, minden kultúra elsorvad, minden művészet romjaira hullik, minden ipar az enyészet martalékává lesz".181 A kiállításon erősen jelen volt az ópiumtermesztés, valamint az ópiumkereskedelem nemzetgazdasági vonatkozásai, főleg Törökország számára. Az Ungarischer Lloyd tárcaírója a szultán kincseiről egy teljes tárcában ír: próbálja szavakba önteni a látogatót fogadó mesés gazdagságot, a pompát, bemutatja a drágakövekkel díszített fegyvereket, a trónt, a diónyi nagyságú fekete gyémántot, valamint az értékes porcelánokat. A látottak összegzése azonban negatív kicsengéssel zárul: ezek a trófeák kultúrnemzetektől összerabolt kincsek, ami a félhold birodalmának nem válik dicsőségére.182 A Neues Pester Journal tárcaírójában a keleti pavilonok láttán inkább az Ezeregyéjszaka meséi ébrednek fel: varázslatos a mecset, amely a keleti ember számára a találkozások helye; az ember a mokka és a vízipipa láttán máris a Boszporusz partján képzeli magát.183 Nordaut az egyiptomi kiállítás sem tudja megtéveszteni: a jómódúak és a számukra elérhető javak mellett — nyugati lapok, Offenbach zenéje, iskolák — a valóságot a lakosság többségét érintő műveletlenség, elviselhetetlen rabszolgaság, a jogfosztottság, a vagyontalanság jelenti. Nordau összességében nagyszerű reklámnak nevezi az egész bemutatót, amely az európaiak Egyiptomról alkotott képét akarja kedvezően befolyásolni, akár a megtévesztés árán is. Egy kiállítási tárgy azonban a közel-keleti térség egyikében sem szerepel: ez az „évszázad ideálja", a gép. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy a kiállításon külön részleget kapott. Az Ungarischer Lloyd tudósítója örömmel nézte meg ezt az eleven tematikus kiállítást, amelyet a „teremtés, az alkotás" kiállításának nevezett. Itt azonban nem állított ki minden nemzet, ugyanis a Korán nem ír a gépekről, és „ami a Koránban nem szerepel, annak köztudomásúan nincs létjogosultsága".184 Pester Lloyd versus A Hon A kiállítás alatt a Pester Lloyd tárcaírója, Max Nordau es A Hon munkatársa, Újvári Béla185 egyetemi hallgató között kisebb incidensre került sor. A Hon munkatársa ugyanis 'üzleteléssel' vádolta meg a német lapot, miszerint az hirdetések helyett fizetett reklámcikkeket ír.186 Nordau már a megnyitó óta 181 Wiener Weltausstellung. Die orientalische Annexe. = PL 1873. július 15. 161. sz. 2-3; Wiener Weltausstellung. Der Orient im Industriepalast. L, IL = PL 1873. július 5. 153. sz. 3. és július 9. 156. sz. melléklet. Itt 153. sz. 3. 182 Albert Sturm: Der Schatz des Sultans. = UL 1873. július 20. 166. sz. 1-2. 183 Ernst Reiter: Der Orient auf der Weltausstellung. = NPJ 1873. július 25. 170. sz. 1-2. 184 Albert Sturm: Wiener Weltausstellung. In der Maschinenhalle. = UL 1873. szeptember 4. 203. sz. 1-2. 185 Személyével kapcsolatban 1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. kötet. Bp. 1914., utánnyomás Bp. 1980-1981. 649-652. A kiállításról A Hon más szerzőktől is lehozott tudósítást, többek között Bakay Nándortól, Erődi Bélától, Fromm Antaltól. Maga Jókai is megtekintette az expozíciót és erről több cikkben is beszámolt lapjában. Mi két cikket találtunk tőle: A bécsi világkiállításról. = A Hon 1873. július 11. 158. sz. 1 és A világkiállításról. = A Hon 1873. július 12. 159. sz. 1. 186 Válaszul a 'Pester Lloyd'-nak. = A Hon 1873. július 15. Esti kiadás, 161. sz. 2.
