Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
AZ 1873. EVI BECSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 741 egymással.93 A vizit politikai indíttatásáról csak az elutazás után ír a lap. Felvetődik, hogy rendezni kell a német-olasz kapcsolatokat, főleg egyházi kérdésekben, mindenekelőtt a pápasághoz való viszonyban, de mivel az olaszok állam és egyház szétválasztását akarják, ezért elképzelhetetlen, hogy ehhez a szövetséghez az osztrákok is csatlakozzanak.94 Rögtön másnap egy másik írás már elveti a német-olasz szövetséget Ausztria ellenében.95 Végül kiderül, hogy az olaszoknak nincs ellenére a pápai állam szabadsága, de ellenzik a papi szertelenségét.96 Röviddel a kiállítás bezárása előtt tiszteletét tette Bécsben I. Vilmos császár is, mégpedig kancellárja, Otto von Bismarck társaságában. Nordau humorral fűszerezve rögtön rámutat az osztrák és a német császár közötti különbségre: „A német császár mellkasa széles, és a kitüntetések halpikkelyekhez hasonlóan feküdtek egymáson: legalább két tucat keresztet, csillagot és érmet viselt. Úgy tűnik, hogy a német császár szereti magát körbevetetni fensége és méltósága jelképeivel, míg Ferenc József császár inkább a személyisége révén akar hatni."97 Nordau szerint a német császár nem sok érdeklődést mutatott a kiállítás iránt, ám néhány nap elteltével, miután Vilmos megtekintette az expót, revideálta álláspontját, és arról írt olvasóinak, hogy „a kiállítás megtekintését sokkal komolyabban veszi, mint a többi uralkodó és a legtöbb herceg, akik korábban jártak itt".98 Vilmos császár fogadtatását a Pester Lloyd tárcaírója nagyon pozitívnak látja: „Azt hittem, hogy Viktor Emánuel király itteni fogadtatásán melegségben és szívélyességben már nem lehet túltenni; de mégis úgy tűnik, mintha Vilmos császár ma a kiállításon még nagyobb lelkesedést váltott volna ki."99 A bécsi közönség kíváncsiságát azonban nem sikerült a német vendégeknek maradéktalanul kielégíteniük, mivel Bismarck tudatosan a háttérben maradt, kerülte a személyes találkozást Ferenc Józseffel, így csak ritkán mutatkozott. A tartózkodó magatartás volt azonban meghatározó saját császárával szemben is, és úgy tűnt, hogy Vilmos sem kívánta a kancellárt figyelmével kitüntetni. A pesti olvasók így értesültek erről: „Ma délelőtt tíz órakor Vilmos császár istentiszteleten vett részt a protestáns templomban.[...] Bismarck kancellár is ott volt a templomban, és feltűnt, hogy az uralkodója észre sem vette, noha közvetlenül egymás mellett álltak. Ebben a pillanatban akaratlanul is azokra a híresztelésekre kellett gondolni, [...] hogy Bismarck pozíciója megingott [...]."10 ° Nordaunak sikerült azonban a kancellár egy nagyon emberi pillanatát elkapnia, mikor is a színházban egy Eduard Bauernfeld-darab kapcsán könnyeivel küszködött: „[...] és nem túlzás, hanem szó szerint igaz, hogy a vaskancellár sírt, a világos könnyek végigfutottak az arcán, és levette a binoklit101 az orráról 93 Viktor Emanuel in Wien. = NPJ 1873. szeptember 20. 215. sz. 2-3. 94 Die Reise Viktor Emanuels und die Papstwahl. = NPJ 1873. szeptember 25. 219. sz. 1-2. 95 Die praktischen Zwecke der Reise Viktor Emanuels. = NPJ 1873. szeptember 26. 220. sz. 2. 96 Der Zweck der Reise des Königs von Itaüen. = NPJ 1873. szeptember 27. 221. sz. 2-3. 97 Der Kaiser von Deutschland in Wien. = PL (A) 1873. október 20. 241. sz. 1-2. 98 Der Kaiser von Deutschland in Wien. = PL 1873. október 22. 243. sz. 2. 99 PL (A) 1873. október 20. 241. sz. 100 Uo. 101 Mindkét szemre való szemüveg. '
