Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
726 UJVARI HEDVIG táltságú Neuer Freier Lloyd (1869-1872) is. Az igazi és tartós konkurenciát azonban a Neues Pester Journal (1872-1925) jelentette, amely a példányszám tízezer fölé emelkedésével egy évtized alatt milliomossá tette alapítóját, Bródy Zsigmondot, a Pesti Napló korábbi munkatársát. A korszak legfontosabb német nyelvű hírlapja a Pester Lloyd volt. A lap története még a Bach-korszakban indult: 1852-ben pesti kereskedők — Kern Jakab vezetésével — társaságba tömörültek, és hamarosan egy lap kiadását is eltervezték.17 A próbaszám 1853. december 11-én jött ki Emich Gusztáv nyomdájában, és már kezdetektől fogva mérvadó gazdasági orgánumnak számított. 1867-ben a Lloyd-társasággal fennálló nézeteltérések miatt a teljes szerkesztőség megvált a kenyéradóktól. Ezek után a társaság több neves újságíróval — többek között Horn Edével és Pompéry Jánossal — folytatott tárgyalásokat a megüresedett főszerkesztői poszt betöltése miatt, ám eredmény nélkül. Végül Wahrmann Mór közbenjárására sikerült megnyerniük Falk Miksát, akinek neve haláláig neve egybeforrt a Pester Lloyddsl. Falk 1867. december 20-án vette át a főszerkesztői teendőket, és másnap három cikkben tárta az olvasók elé újságírói programját, valamint a lap politikai hovatartozását.18 Támaszkodni kívánt a lap köré tömörülő jelentős irodalmi erőkre, a különböző szakterületek ismerőire, miközben az erők egyesítése révén Magyarország szellemi és anyagi helyzetének javítását tűzte ki célul. A lap tematikában a középutat kívánta megcélozni a politikai híradás és a gazdasági hírek közlése terén. Egyben kifejtette, hogy a kiegyezést követő időszakban a lap nem engedheti meg magának, hogy bármely oldal pártorgánumává váljon: feltett célja volt, hogy figyelemmel kísérje a változásokat, de távol tartsa magát a politikai állásfoglalástól, ugyanakkor részt kívánt venni a szabadság, humanitás és civilizáció felé vezető út kiépítésében. Ebben a felfogásban a kormánnyal nem helyezkedett szembe, de hangsúlyozta, hogy szükség esetén nem fog tartózkodni a nyíltan felvállalt kritikától. Falk fő célkitűzéseit három szóban foglalta össze: pártatlanság, hazafias érzület és a haza fellendítése. A lap felépítésében Falk elődei nyomában járt. Bár a politikának több teret adott, csak a második oldalon indult a kül- és belpolitikai híradás. Az első oldalon a tőzsdével kapcsolatos információkat, a kereskedelmi híreket, a Közlöny-kivonatot, valamint a vízállással és az időjárással kapcsolatos híreket közölték. Falk fontosnak érezte a külföldi tudósítói hálózat megszervezését, valamint a gazdasági rovat megerősítését. A legjobb szakírók írtak a bank-, hitel-és adókérdésekről; Dorn Sándor, Mandelló Károly és Deutsch Antal írásait könyvformában is kiadták. Noha a lap változatlanul mérvadó gazdasági közlönyként funkcionált, az irodalommal, zenével, képzőművészettel, színházzal kapcsolatos írásokra is nagy mányban az Ungarischer Lloydot — véleményem szerint tévesen — „a vezető német nyelvű napilapénak (Uo. 75.) és „a központi véleményformáló lap"-nak (Uo. 78) nevezik. 17 A lap történetéhez 1. Újvári Hedvig: Die Geschichte des Pester Lloyd zwischen 1854-1875. ML Magyar Könyvszemle 117. (2001: 2. sz.)189-203. és (2001: 3. sz.) 318-331. 18 An die geehrten Leser des „Pester Lloyd" és két másik, cím nélküli írás. = Pester Lloyd (a továbbiakban PL) 1867. december 21. 299. sz. 2.
