Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
AZ 1873. ÉVI BÉCSI VILÁGKIÁLLÍTÁS 725 galmán belül különbséget tesz az újság szórakoztató és kulturális része,'valamint a tárca mint műfaj között. Előbbiben helyet kaphat többek kiűzött kritika, kommentár, glossza, interjú, útirajz, novella, mese, anekdota, levél, tárcaregény. Ezek az írások az ún. „vonal alatti részben" találhatók, azaz a politikai résztől vizuálisan is elkülönültek. A tárca mint műfaj a nemfikcionális próza részét képezi, az esszéhez, naplóhoz, levélhez, önéletrajzhoz stb. hasonlóan.11 Egy tárca a témáját az élet minden területéről merítheti, ami az olvasók érdeklődésére számot tarthat. Kedveli a látszólag semmitmondó mindennapos jelenségeket. Célja nemcsak az olvasó szórakoztatása, hanem nevelése, kritizálása, felvilágosítása és megnyerése is. Leírhat felszínes benyomásokat, megfigyeléseket is. Hangneme játékos, szellemes, humoros-szatirikus, és kedveli az expresszív kifejezéseket. A tárcaíró igyekszik az olvasóhoz bizalmas kapcsolatot kiépíteni. A tárcák fontos tartozéka a csevegő stílus és a nagyfokú írói szubjektivizmus.12 Almut Todorow ezt még azzal egészíti ki, hogy .a tárcák témája a szószátyárkodó cikkektől fontos kulturális, művészi, tudományos feladatok közvetítéséig terjedhet. A tárca helyet adhat társadalmi változást bemutató írásoké nak, foglalkozhat divattal, vagy éppen a hatalmat érintő kérdésekkel, beszámolhat tapasztalatokról, szólhat ideológiai vagy szociális kérdésekről is.13 . A kiegyezést követő időszakban a magyar politikai napilapok száma nem maradt el az európai átlagtól, de a példányszámok kedvezőtlenebbül alakultak: a magyar nyelvű hírlapok előfizetőinek száma alig haladta meg a tízezer főt.14 Magyarázható ez Pest-Buda kétnyelvűségével, a német nyelvű polgárság túlsúlyával, valamint a német nyelvnek a gazdasági életben betöltött szerepével. A külföldi, főleg a bécsi és a magyarországi német nyelvű sajtótermékek kétszer-háromszor voltak kelendőbbek a magyar nyelvűeknél. Míg 1875-ben kétmillió magyar nyelvű politikai lappéldány, addig a német nyelvűekből öt és félmillió jutott el az előfizetőkhöz.15 A vezető német lap, a kormány félhivatalos orgánuma, a Pester Lloyd (1854-1945) volt, de rövid ideig életképesnek bizonyult a belőle kivált konzervatívabb, de lényegében azonos szerzőgárdával dolgozó Ungarischer Lloyd (1867-1876),16 valamint a kérészéletű balközép orien-11 Az irodalomelméleti nézőpontok különbözőségére jelen tanulmányban nem térek ki. Annyit mégis érdemes megjegyezni, hogy több műfajelmélettel foglakozó írás ezeket a műfajokat az epika, líra és dráma mellett a negyedik műnembe sorolja. Például: Prosakunst, ohne Erzählen. Die Gattungen der nichtfiktionalen Kunstprosa. Hrsg. Klaus Weissenberger. Tübingen 1985. (Konzepte der Sprach- und Literaturwissenschaft 34.) 12 L. Horst Belke: Gebrauchstexte. In: Literarische Gebrauchsformen. Düsseldorf 1973 (Grundstudium Literaturwissenschaft. Hochschuldidaktische Arbeitsmaterialien 9). 110-112. A feuilletonkutatás klasszikusának számít: Ernst Eckstein: Beiträge der Geschichte des Feuilletons. 1-2. Leipzig 1876 és Ernst Meunier - Huns Jessen: Das deutsche Feuilleton. Ein Beitrag zur Zeitungskunde. 2. Berlin 1931. Az utóbbi évek kutatásai eredményeihez: Die lange Geschichte der Kleinen Form. Beiträge zur Feuilletonforschung. Hrsg. Kai Kaufmann - Erhard Schütz. Berlin 2000. 13 Almut Todorow: Das Feuilleton der" „Frankfurter Zeitung" in der Weimarer Republik. Zur Grundlegung einer rhetorischen Medienforschung. Tübingen 1996. (Rhetorik-Forschungen 8) főleg 1-82. 14 A korszak sajtójához 1. A magyar sajtó története. II/2. 1867-1892. Szerk. Kosáry Domokos -Németh G. Béla. Bp. 1985. 15 Uo. 38-39. A-Hon előfizetői száma négyezer, a Pesti Naplóé háromezer körül mozgott. 16 Kerekes Amália - Peter Plener: A Monarchia legdrágább kirakatai - 1873, 1885, 1896. [In: Néző-pontok. Fiatal germanisták tanulmányai. Szerk. Orosz Magda. Bp. 2004. 70-92.] című tanul-
