Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
724 ÚJVÁRI HEDVIG megjelenése, ami a vendéglátó városok infrastrukturális fejlődését generálta, többek között Bécsben is. A Ferenc József császár által 1873-ban megnyitott bécsi világkiállítás az ötödik a világkiállítások történetében és az első német nyelvterületen, amely az Osztrák-Magyar Monarchiát a legjobb fényben volt hivatott feltűntetni.6 Nem utolsósorban az 1859-ben és 1866-ban az olaszok és poroszok ellen elszenvedett vereségek után a nemzetközi nyilvánosságnak egy politikailag, gazdaságilag és kulturálisan megerősödött Ausztriát kívánt prezentálni. Bécs jelentkezését akár Berlinnel, az új császárvárossal való rivalizálás tényeként is lehet értékelni. 1871 után a nagyhatalmak politikája Ausztria számára a Bismarck felé közeledést és a kapcsolatok normalizálódást indokolta, ennek jegyében a kiállítás „a népek közötti megbékélés" („Verbrüderungsfest der Nationen") jegyében állt. A májusi nagy tőzsdekrach7 (1,5 milliárd forint kár, amely a kiállítás anyagi deficitjének a százszorosa) és a pusztító kolerajárvány (kb. 3000 áldozat)8 ellenére a kiállítást kulturálisan és gazdaságilag egyaránt pozitív vállalkozásként értékelték Bécs és a Monarchia számára, amely átformálta a bécsi városképet: Ringstraße építése, a külvárosok összekapcsolása az I. kerülettel, szállodaépítések, villamosvonal-hálózat bővítése, utcák számának és minőségének növelése stb.9 A kiállítás helyszíneként a Prater egy része szolgált. A 233 hektáron megrendezett bécsi expo — több mint 35 országból érkezett 53000 kiállítójával — messze felülmúlta a két londoni (1851, 1862) és a két párizsi (1855, 1867) eseményt. A kiállítás központi épületeként a 950 méter hosszú Iparcsarnok (Industriehalle) szolgált, amelynek közepében alakították ki a főleg társadalmi, reprezentatív célokra szolgáló Rotundát, egy gigantikus kupolát. A maga 108 méter átmérőjével és 85 méter feletti magasságával ez volt a világ legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely méreteivel a római Szent Péter bazilikát is megelőzte: 27000 ember kényelmes befogadására volt alkalmas.10 A korszak jelentősebb magyarországi német nyelvű napilapjairól A tárlat hat hónapja alatt a hazai sajtó rendszeresen beszámolt a világkiállítás történéseiről, nevezetesen vezércikkek, tárcalevelek és kisebb hírek formájában egyaránt. Az alábbiakban a korszak ez ideig kevésbé vizsgált médiumai, a legfontosabb magyarországi német nyelvű hírlapok tárcalevelei alapján közvetített képet kívánjuk rekonstruálni. A szépirodalom és zsurnalisztika határán húzódó tárcalevél (feuilleton) műfaji meghatározásához Horst Belke definícióját használtuk. Belke a tárca fo-6 A bécsi világkiállításra 1. Jutta Pemsel: Die Wiener Weltausstellung von 1873: das gründerzeitliche Wien am Wendepunkt. Wien-Köln 1989. 9., továbbá Christian Rapp: Die Welt im Modell. Weltausstellungen im 19. Jahrhundert. In: Der Traum vom Glück. Die Kunst des Historismus in Europa. 1. Hrsg. Hermann Fillitz. Wien 1996. 45-51., valamint Elke Krasny - Ulrike Felber - Christian Rapp: Smart Exports. Österreich auf den Weltausstellungen 1851-2000. Wien 2000. 7 Vö. Kövér György: 1873. Egy krach anatómiája. Bp. 1986. 8 Winfried Kretschmer: Die Weltausstellungen in den Zeiten der Cholera. Wien 1873. In: Kretschmer, W: Geschichte der Weltausstellungen i. m. 88-98. 9 Pemsel, J.: Die Wiener Weltausstellung i. m. 81. 10 Uo. 36.
