Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Bazár és nagypolitika között. Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban III/723
Újvári Hedvig BAZÁR ÉS NAGYPOLITIKA KÖZÖTT Az 1873. évi bécsi világkiállításról szóló tárcalevelek a magyarországi német nyelvű napilapokban1 A bécsi világkiállításról Az emberiség önbemutatkozásának első világméretű rendezvényére 1851-ben Londonban került sor. Azóta a világkiállítások jelentőségét sokan és sokféleképpen próbálták értelmezni: a munka és a szorgalom eredményeinek bemutatása, a népek és nemzetek békés megmérettetése, a termelők vetélkedése, ismeretterjesztés, új anyagok és technológiák prezentálása, országok kulturális emancipációja, kulturális békeünnep stb.2 Egy kortárs közgazdász e seregszemlék fő feladatát „a gazdasági haladás elősegítésében látja. Ezért jöttek létre a világkiállítások. Amit az olimpiai játékok az ókorban jelentettek, amit a viadalok a harci népeknek, amit a templomi ünnepek a vallásos népeknek, azt jelentik a világkiállítások a gazdálkodó népeknek."3 A világtárlatok értelmezhetők a modernitás szemszögéből is: a 19. század második felében „globális nyílt tereket hoztak létre, melyben látogató, tudósító, társadalmi csoportok és állami intézmények egymással kommunikálhattak, és az emberiség közös fejlődési kérdéseit tudták megtárgyalni".4 Ebben az időszakban a világkiállítások jelentették azt az egyetlen nagy eseményt, amely rendszeresen képes volt megszólítani a világ nyilvánosságát. Jelentőségüket mi sem mutatja jobban, minthogy az 1900-ban, majd 1904-ben rendezett olimpiai játékokat a párizsi, illetve a St. Louis-i expókkal párosították, hogy biztosítsák számukra a nemzetközi figyelmet. A világtárlatok sikere talán abban állt, hogy a látogatóknak rendkívül intenzív tapasztalatot ígértek. A hatáshoz azonban a látogatók élményein és elbeszélésein túl az expókról küldött részletes tudósítások is hozzájárultak.5 A világkiállítások egyik kísérő jelensége az idegen iránti érdeklődés, azaz a tömegturizmus 1 A szerző ezúton köszöni a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány 2005-2006-ban nyújtott támogatását. 2 A világkiállításokról általában: Erik Mattié: Weltausstellungen. Stuttgart-Zürich 1998.; Martin Wörner: Vergnügen und Belehrung. Völkskultur auf den Weltausstellungen 1851-1900. Münster et. al. 1998.; Uö: Die Welt an einem Ort. Illustrierte Geschichte der Weltausstellungen. Berlin 2000.; 'Winfried Kretschmer: Geschichte der Weltausstellungen. Frankfurt am Main-New York 1999. 3 Földes (Weisz) Béla. [1848-1945, közgazdász, statisztikus, tárca nélküli miniszter]: Volkswirthschaftliche Betrachtungen über die Weltausstellung zu Wien im Jahre 1873. Pest 1873. 6. (A szövegben közölt fordítások az alábbiakban a szerzőtől származnak.) 4 Wolfram Kaiser: Contested Modernity. Zur diskursiven Strukturierung globaler Moderne auf den Weltausstellungen. = www. kaltanien.ac.at/beitr/fallstudie/Wkaiserlpdf. (2003. április 15.) 1-3. 5 Uo. 1.
