Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
720 PAJKOSSY GABOR Az ellenzék azt is tervezte, perbefogottakat léptet fel és választat meg követnek az országgyűlésre. Mailáth János szerint az ellenzék egy 1839. márciusi pesti összejövetelén elhatározták Ráday Gedeon, Balogh János és Kubinyi Ferenc felléptetését: a kormányzatnak — vélte tudni Majláth — nem lesz mersze három választást is elutasítani, így pedig meg kell szüntetnie az ellenük indított pert, sőt szabadon kell engednie az elítélt ifjakat, Wesselényit és Kossuthot, ilymódon viszont az ellenzék egy alapvető kérdésben győzelmet arat, még mielőtt az országgyűlés összegyűlt volna.129 A terv valójában valamivel korábban merült fel: Széchenyi január 19-től kezdve győzködte — sikertelenül — Rádayt, hogy ne menjen az országgyűlésre, Bécs néhány nappal később kapta a tervről az első jelzéseket, Mailáth alkancellár legkésőbb január 30-tól figyelmet fordított arra az öt vármegyére (Bars, Fejér, Nógrád, Pest, Sáros), ahol perbefogott felléptetése egyáltalán szóba jöhetett.130 Az az elvi döntés, hogy per alatt álló személy nem vehet részt követként a diétán, s ahol a választás mégis ilyen személyre esik, az megsemmisítendő, csak március 26-án született meg, amiről a nádort éppen fél hónap elteltével tájékoztatták.131 Pesten május 4-én Ráday fölényes győzelmet aratott, két nappal később viszont Nógrádban Kubinyi Ferenc több mint négyszáz szavazattal maradt alul Szentiványi Anzelmmel szemben, két és fél héttel később pedig Barsban Balogh (és Tarnóczy) csaknem négyszáz szavazattal kapott kevesebbet, mint két ugyancsak perbefogott, de kérésükre kegyelemben részesült ellenfelük, Lipovniczky Vilmos és Ambró Antal. Rádayt támogatta Prónay Albert megyei adminisztrátor, saját sógora is, József nádor viszont óvakodott mindenféle szerepvállalástól, a nádori fiskális pedig nem merte vagy nem tudta bejelenteni a választás elleni tiltakozást, amelynek megtételével megbízták.132 A kormányzat csak utóbb semmisítette meg a választást, s bár Pest megye a vita rendeződéséig otthon marasztotta a május 25-én követi tisztében megerősített Rádayt, a választás megsemmisítését általánosan, még az űn. Jóérzületűek" közül is sokan a választási szabadság, az alkotmány megsértésének minősítették.133 A választások többségében a kormány győzött, tájékoztatta Orosz József a külföldet az Allgemeine Zeitung hasábjain, de hozzátette, hogy ennek a követutasítási rendszer miatt jóval kisebb jelentősége van, mint ahol a képviselőkre bízzák, hogyan szavaznak.134 Két héttel korábban az elsők között Pozsonyba érkező Deák viszont azt fejtegette egy célzatosan kiválasztott kormánypárti fül 129 [Mailáth János:] Ungarische Zustände II. Allgemeine Zeitung, 1839:314. (nov. 10.) B. 2453., vö. Mailáth, Johann: Geschichte der Magyaren. 2., bőv., jav. kiad. IV Neuere Geschichte der Magyaren. Von Maria Theresia bis 1848. Regensburg, 1853. 226. - 1839. március 5-én egyébként valóban jelentést tettek egy Kubinyi és Balogh részvételével Pesten tartott ellenzéki összejövetelről. MOL N 119. 8480/d., vö. A 105. 1839:16. 17-20. is. 130 Gróf Széchenyi István naplói. S. a. r. Viszota Gyula. V Bp., 1937. (a továbbiakban: SZÍN V) 235., 243., 251., 270. stb., MOL N 119. 8560., N 22. Praep. ad diaetam 1839:IX. (Mailáth A. - József nádornak, 1839. jan. 30.), 24. cs. 131 MOL N 22. Praep. ad diaetam 1839:XXVT. (Mailáth A. - József nádornak, 1839. ápr. 11.), 24. cs. 132 MOL N 119. 8752, 8754, 8755, 8221/n (Pest), 8763, 8774, 8782 (Nógrád), 8842 (Bars). Forrásaink eltérően tüntetik fel az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát. 133 MOL N 119. 8796, 8883. 134 Allgemeine Zeitung, 1839:170. (jún. 19.) 1358. (tPressburg, 10. Juni)
