Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
A KORMÁNYZAT POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 1835 ÉS 1839 KÖZÖTT 707 jobbnak, ha a hírlap nem közöl ausztriai vonatkozású híreket.85 Bécs a hírlap ausztriai szabad postai előfizetésének eltiltásával gyakorolhatott nyomást a kiadóra (az engedélyezett külföldi sajtótermékek jegyzékét a cenzúráért felelős Sedlnitzky félévenként Metternich véleményének kikérése után hagyta jóvá), és kilátásba helyezhette Cottáék más kiadványai terjesztésének megtiltását is. Mindez súlyos anyagi, továbbá presztízsveszteséget okozhatott a Habsburg-birodalombanjelentős forgalmat lebonyolító kiadónak. A kiadó függőségét növelte, hogy a Lajtántúlon különösen erős cenzúra viszonyai között fokozottan nehéz volt politikai híreket szerezni. A szerkesztőség azonban, amely azt tartotta szem előtt, hogy „Spiegel der Zeit", a kor tükre legyen, ha időről-időre engedett is a bécsi kívánságoknak, igyekezett kiszolgáltatottságán csökkenteni, alternatív hírforrásokat találni és a hivatalosságtól eltérő véleményeket megjelentetni a hírlap hasábjain. Ezért kérte fel Gustav Kolb szerkesztő Pulszky Ferencet arra, hogy időnként „magyar szellemű cikket" küldjön lapjába.86 Bécsből Pilat mellett többen is tudósítottak, Pestről többnyire Samuel Rosenthal, a Der Spiegel szerkesztője. E tudósítók a titkolózás viszonyai között hasznos szolgálatot tettek a lapnak, ugyanakkor, ha időnként bosszúságot okoztak is Metternichnek, a nyilvánosság kizárásával, de megfontoltan és hatékonyan korszerűsítő birodalmi kormányzat képét jelenítették meg a külföldi olvasó számára. Nagyobb összefüggések bemutatására azonban Pilat kivételével nem voltaic alkalmasak, a magyar ügyekhez nem értettek, s Metternichnek feltehetően új hangra is szüksége volt. Metternich és Sedlnitzky ezért bocsátkozott 1838 májusában Joseph Christian Zedlitz báróval (1790-1862) tárgyalásba, aki állami alkalmazást keresett, és akit néhány hónap múlva az Államértekezlet mellett, cím és rang nélküli beosztásban, évi 2000 forintos fizetéssel alkalmaztak is.87 A neves költőnek, 1836-ben elhunyt felesége révén, voltak magyar kapcsolatai, igaz, a cikkei nyomán kibontakozó vita során rámutattak arra is, hogy ismeretei többnyire felszínesek. Zedlitz könnyed és gyakorlott tollára Bécsben a következő év tavaszán esedékes magyar országgyűlés előkészítésével kapcsolatban számítottak. Tőle magától tudjuk, hogy feladata nem a külföldi közvélemény megnyerésében, a kedvező birodalomkép kialakításában állott, hanem elsősorban a belföldi közvélemény átformálásában való közreműködésben, és színtérül taktikai megfontolásból választották az augsburgi hírlapot — amely, mint láttuk, az ausztriai és a magyarországi sajtópiac tekintélyes szereplője volt. ,,[A]z első megoldandó feladat a következő magyar országgyűlés", amiben az Allgemeinének is lényeges szerep 85 Bécs és a szerkesztőség viszonyát 1848-ig egy régebbi disszertáció folyamatos „kicsinyes súrlódásokként" (Kleinkrieg) jellemzi. Hanousek, Johann: Die Stellung der Ausgburger Allgemeinen Zeitung im vormärzlichen Österreich und die vermittelnde Tätigkeit des Freiherrn Joseph Christian Zedlitz für dieses Blatt. Disszertáció, kézirat. [Wien,] 1949. 86 Pulszky emlékiratából kitűnően (Életem és korom. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1958. I. 130.) megismerkedését Kolbbal 1836 végére keltezte, s a felkérést a bécsi sajtópolitika fordulatával hozta összefüggésbe - valójában a „szigor" azonban „éppen ekkor" nem „kezdett lazulni", s Zedlitzet is csak 1838 második felében szerződtették. 87 Castle, Eduard; Zedlitz's Anstellung im Staatsdienst. In: Jahrbuch der Grillparzer-Gesellschaft, 17. (1907) Wien, 1907. 145-164.
