Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683

A KORMÁNYZAT POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 1835 ÉS 1839 KÖZÖTT 703 azt jelzi, hogy Bécsben a modern politika eszközeivel is számoltak. Miközben újabb és újabb pereket készítettek elő, s a főispánokat a vármegyék erőteljes kézben tartására utasították, 1837 tavaszán, mint már említettük, az a gondolat is megfogalmazódott, hogy az egyes megyegyűlésekben aktív és állandó kormánypárti többséget kell létrehozni, igaz, a királyi, a kamarai és az egyházi alkalmazottak, a katolikus papok egyszerű utasításával. Bécsben kezdték felismerni a közvélemény és a sajtó jelentőségét is, ennek jegyében a kormányzat Magyarországon új politikai lapot indított, és változás történt a külföldi sajtóhoz való viszonyban is. A Hírnök, Orosz József szerkesztésében 1837 júliusában indult meg, a szerkesztő még 1833-ban szegődött a kormány szolgálatába, 1848 márciusáig a Polizeihofstelle titkos keretéből havi 150 forintos fizetésben részesült.72 Az előkészületek 1836 végén indultak meg. John Lajos helytartótanácsos, József nádor támogatásával, „Közújság" címmel, Munkácsy János szerkesztésében Pesten megindítandó lapra kért kiváltságot: a lap „az ultraliberális korszellem" a két létező pest-budai lapban, a Jelenkorban és a Hazai és Külföldi Tudósításokban „uralkodó eszméivel" való küzdelmet tűzte céljául. John Pálffy által is támogatott kérelme, amelyet ehelyütt kizárólag a Hírnök keletkezéstörténetének összefüggésében érinthetünk, a Polizeihof stellen bukott el. Sedlnitzky a tervet, tökéletesen megbízható szerkesztő mellett, aki vállalja, hogy „a felveendő cikkeket illetően pontosan követi a kormány minden jeladását", pártolta, a kérvényezőket azonban a feladatra alkalmatlannak tartotta. Az uralkodó úgy döntött, hogy Sedlnitzky a kiadandó magyar újság ügyében Orosszal tárgyaljon, aki ennek nyomán 1837 májusában kapta meg a lapprivilégiumot, Pálffy kancellár elutasító véleménye ellenére. A rendőrminiszter védence fél évvel később azt is kijárta, hogy a vármegyegyűlésekről is tudósításokat hozhasson, méghozzá a Magyar Kancelláriára beérkező hivatalos tudósítások alapján; a rendelkezésnek a kancellár csak vonakodva tett eleget, József nádor pedig kifejezetten aggályosnak tartotta a hírlapi cenzúra mindaddig érvényesített fontos alapelvétől való eltérést. Ahhoz, amit Kossuth börtönéből is megsejtett és „különös pártfogásnak" ^evezett, további kedvezmények is járultak: enyhébb cenzurális elbánás, továbbá az, hogy a hírlap előbb évi 3000 forintos előlegben, 1839-tól évi 5000 forintos átalányban részesült a kormányzat részéről.73 Sedlnitzky 1836 októberében — persze nem nyilvános előterjesztésben — abban 72 Allgemeines Verwaltungsarchiv, Wien (a továbbiakban: AVA) Ministerium des Innern, 2. 1848:471. Reviczky kancellár Wirkner útján, 1833 végén nyerte meg Oroszt, az Országgyűlési Tudósítások társszerkesztőjét a kormánynak - és ennek következtében Kossuth és közte a társas viszony fel is bomlott. (A magyar sajtó története I. 1705-1848. Szerk. Kókay György. Bp., 11379. 387., vö. uo. 405^408. is [a fejezet szerzője Kosáry Domokos]) 73 AVA Oberste Polizei- und Zensurhofstelle (a továbbiakban: PHst) 1836:9021 (Sedlnitzky 1836. okt. 25-i felségelőterjesztése, az uralkodó nov. 19-i rezolúciójával); MOL A 45. 1836:1287, 1341, 1554, 1837:679, 1753, 1767, 1838:129, 244, 1839:180, 225; KLÖM VII. 392.; MOL Regnicolaris levéltár. Takáts Sándor hagyatéka (N 119) 8205. Ezen utóbbi, később más összefüggésben is idézendő, 1838. dec. 2-i keltezést viselő jelentés szerzőjét Erdmann Gyula (Erdmann Gy.: Történelem, i. m. 26-27.) az újkonzervatívokhoz közelállóként jellemzi; mivel az államértekezlet iktatókönyve (HHStA, Konf. Prot. 1838:1812.) két nappal későbbi keltezéssel Orosz ezzel azonos tartalmú beadványának benyújtását rögzíti, a szerzőt megítélésünk szerint a Hírnök szerkesztőjével azonosíthatjuk.)