Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
704 PAJKOSSY GÁBOR látta az új hírlap feladatát, hogy fellépjen „a népuralom félrevezető tantételei, a liberalizmus korifeusainak vétkes iránya, a filantrópia legkülönbözőbb álcái alatt terjesztett szónoklatok" ellen, megvédelmezze „az ausztriai államigazgatás intézkedéseit és rendelkezéseit a dolgok fennálló rendje és a legitim jog ellenségeinek támadásaival és álnok értelmezéseivel szemben", s olyan cikkeket közöljön, amelyek alkalmasak arra, hogy „erősítsék az alattvalók uralkodó iránti szeretetét, előmozdítsák a valódi műveltséget, és fejlesszék a jó és a helyes iránti érzéket". Orosz — a nyilvánosság előtt — a hivatalosságtól eltérő hangfekvésben szólalt meg. Az első szám szerint „előrehaladás", a melléklap, a Századunk megindítását bejelentő öt hónappal későbbi „programma" szerint ,,[t]rón, oltár, törvényes szabadság, meggondolt, lépcsőnkénti, a honi statusjogra, nemzeti characterre s a magyar történetre alapított előhaladás" voltak a hírlap jelszavai; Csató Pál 1838 áprilisában az „óva haladást" jelölte meg célként, ennek eszközéül, egyben pedig korlátjaként „constitutiónkat" - e programmal összhangban Orosz jó kapcsolatokat ápolt a Dessewffyekkel.74 Bár Orosz óvakodott a nyílt kormánypártiságtól, a lapot kezdettől fogva kormánylapnak tekintették, Wesselényi már megjelenése előtt óvta barátait az előfizetéstói, Bártfay László, már a programcikk megjelenése után, elismerve a lap technikai előnyeit, a Hírnököt a „mázos" arcú, ám romlott „nyilvános szajhához" hasonlította.75 A „részrehaj latlanságot" ígérő Orosz elvétve ugyan, de említést tett lapja hasábjain egyegy megye ellenzéki szellemű határozatairól (József nádor ezt is kifogásolta), de a tudósítás tárgya mindig más, udvarhű-konzervatív többségű megyék ellenkező szellemű, az ellenzéki álláspontot elutasító, cáfoló határozata volt - igaz, mint látni fogjuk, 1837 második felében visszaszorulóban voltak az ellenzéki megnyilatkozások. Összhangban ezzel a megközelítéssel, utóbb, 1839 nyaránőszén a hírlap az országgyűlés a politikai nyilvánosság ügyeiről (Ráday-ügy, szólásszabadsági sérelem, országgyűlési újság) folytatott tárgyalásairól beszámolva — ha egyáltalán — rendre kisebb teret biztosított az alsó-, mint a felsőtábla üzenetei bemutatásának, a „Ráday Gedeon gróf követté választhatása" [!] ügyében született vármegyei állásfoglalások közül pedig csak a kormánypártiakat (Zemplén, Baranya) ismertette.76 Miközben a „Magyar hírlapok heti szemléje" rovat megindításával a főlapban is erősödött a polemikus él, a Századunk 1838 elejétől éles támadást indított, már-már denunciáns hangon, a liberálisok akkori egyedüli orgánuma, az Athenaeum és társlapja ellen. Az ilymódon érintett, tehát nem elfogulatlan Toldy Ferenc, aki nyilvános liberális kötődései mellett titokban Sedlnitzkyvel is érintkezésben volt, legfőbb közös bécsi kapcsolatuk előtt azzal igyekezett 1839 áprilisában riválisát diszkreditálni, hogy Orosz-74 AVA PHst i. h., Hírnök, 1837:l.(júl. 4.) [cím nélk.], 44. (dec. 1.) Programma, 1838:33. (ápr. 23.) Magyar hírlapok heti szemléje; A magyar sajtó, i. m. 407-408. (a fejezet szerzője: Kosáry Domokos) 75 MOL Magyar kancelláriai levéltár. Informationsprotokolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion (A 105) 1837:31. (jún. 27.) 4-5., Kölcsey Ferenc levelezése. Válogatás. S. a. r. Szabó G. Zoltán. Bp., 1990. (a továbbiakban: KFLev) 279-280. (Bártfay László - Kölcseynek, 1838. jan. 4.) 76 Hírnök, 1837:49. (dec. 19.), 51. (dec. 26.), 52. (dec. 29.) (Sáros, Győr, Esztergom megye határozatai); 1839:49. (jún. 20.), 50. (jún. 24.), 52. (júl. 1.), 57. (júl. 18.) (Ráday-ügy) (Valamennyi a Magyarország és Erdély, illetve a Magyarország c. rovatban)
