Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
A KORMÁNYZAT POLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 1835 ÉS 1839 KÖZÖTT 693 A „terrorizmus" 1835 és 1838 között alkalmazott politikája elemei között továbbiakat is fel kell sorolnunk. Ide sorolható az 1836. szeptemberi, a perbefogásokhoz hasonlóan tiltakozást kiváltó rendelet, amely növelte a főispánok jogkörét a tisztújítások során. A kormánypolitika elleni országos front alkotásának megakadályozását szolgálta a vármegyék közötti politikai tárgyú, „lázító és ártalmas" levelezés 1791 óta többször is, legutoljára 1836 augusztusában megújított tiltása. A postafőigazgatóknak 1833 novemberében kiadott bizalmas rendelkezést, miszerint a megyei körleveleket csak esetről esetre kikérendő felsőbb engedély nyomán továbbítsák, 1836 szeptemberében megismételték és pontosították. A postahivatalok csak 1836 júniusa és decembere között legalább húsz megyei körlevél több-kevesebb példányát terjesztették fel továbbítás helyett Bécsbe - mintegy felük a perbefogott ifjak, illetve a Törvényhatósági Tudósítások eltiltása ügyével foglalkozott. Egyes megyék a postát megkerülve, hajdúval vagy magánúton sikerrel juttatták el küldeményeiket a címzettekhez; más, konzervatív-kormánypárti többségű megyék viszont nem fogadták el az így, „szokatlan" „méltatlan módon" érkezett körleveleket; ismét más megyék körlevelei egy-egy esetben nagyrészt vagy szinte mind fennakadtak az ügybuzgó postahivatalnokokon.38 Mindez más oldalról is érthetővé teszi Kossuth Tudósításainak egyidejű üldözését — a tilalom után, második lépésként a posta nem fogadta el továbbításra a Tudósításokat és akadályozták a vidéki tudósítók levelezését is —, hiszen a jelentősebb megyei állásfoglalások ezen az úton is eljuthattak a többi vármegye közönségéhez.39 E körülmények között a posta iránti bizalmatlanság felerősödött, s aki csak tehette, bizalmas leveleinek továbbítására más utat talált - mint erről Kölcsey leveleinek sora tanúskodik.40 A terrorizmus politikájának egyik elemzője szerint e politika szolgálatában került sor a cenzúra megszigorítására 1838-ban. A magyarországi cenzúra átszervezése valójában még 1833 elején vette kezdetét, az új cenzúrautasítást Bécsben 1836 utolsó napjaiban hagyták jóvá, a cenzúrahivatal, a Helytartótanács tanulmányi bizottságával egyesített Központi Könyvbíráló Szék személyzetét, jóllehet a hivatal felállítását 1838 januárjában rendelték el, csak 1839 októberében nevezték ki, a hivatal működését pedig csak 1840 júliusában kezdte meg. Mindenképpen az új politika céljai, eszközei és nyelvezete tükröződtek vocatorum. (O 78) 5-6. köt. A Társalkodási Egylet tagságából 14-en, a Ménage-éból 6-an (ifj. Pázmándy Dénes mindkét helyen szerepel) futottak be később országos karriert, azaz lényegében azonos arányban. (A vendégként megforduló további 140 személyből lényegesen kevesebben, 5-en lettek később követek/képviselők. [Uo.]) - Az ügyvédi vizsga le nem tételének természetesen számos egyéb oka is lehetett, a „lemorzsolódást" illetőleg azonban van összehasonlítási alapunk: 1340 májusában 421 országgyűlési ifjú (a Deák-emlékkönyv aláírói) nevét ismerjük, kétharmaduk 1837 vége és 1843 eleje között letette a vizsgát a Királyi Tábla előtt. (Pajkossy Gábor: Emlékkönyvbe - egy régebbi emlékkönyvről. In: Mezei Márta 75. születésnapjára. Bp., 2004. 52-54.) 38 MOL A 45. 1836:1214, 1216; A 49. 1833:190, 1836:60; Uo. 14. cs., különösen 1836:46-101. passim; A 45. 1837:1225, 1389, 1838:432 (Trencsén, Szepes, Turóc vármegye elutasító határozatai), 1837:731, 1359, 1312, 1610, 1353, 1472, 1838:349. (Bereg 41, Csanád 38, Csongrád 38, Borsod 33, Ung megye 51, illetve 55, Zala 33 példányban feltartóztatott körlevele) 39 KLÖM VI. 597-598. 40 Kölcsey Ferenc összes művei. Szerk. Szauder József, Szauder Józsefné. Bp., 1960. (a továbbiakban: KFÖM) III. Levelezés. 685., 725., 797., 809-810., 825.
