Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A kormányzati „terrorizmus" politikája Magyarországon 1835 és 1839 között III/683
692 PAJKOSSY GABOR Indult a Királyi Táblán ezekben az években további felségsértési, illetve hűtlenségi per is, és történt, felségsértő irat terjesztésének gyanújával, további ítélet előtti letartóztatás, s az itt elkövetett törvénysértések 1839 őszén az országgyűlési sérelmi választmány tanácskozásainak napirendjére is kerültek.33 Ezeket az eseteket azonban célszerű külön kezelnünk. Bár az eljárás a kormányzat félelmeit tükrözte, és teljes összhangban állt a terrorpolitika ekkortájt alkalmazott eszközeivel, az áldozatok ezúttal más körből kerültek ki: sem Bod János ügyvéd, akit 1835-ben 10 hónapig tartottak fogva az „Alkotmányos szózat a magyarokhoz" című röpirat terjesztésének vádjával, sem Farkas Ferenc, szintén pesti ügyvéd, akit 1838 elején katonai erővel elfogattak, majd több mint egy év múlva titkos felségsértési perbe fogtak, nem állt kapcsolatban az ellenzékkel; még inkább eltérő háttérrel rendelkezett a Kossuthhoz hasonlóan ítélet előtt elfogatott, majd három évi szigorított fogságra ítélt Borkó László.34 A kormányzat köreiben további perek indítását is fontolgatták: a királyi jogügyigazgató Kossuth nyolc „bűntársa", köztük Deák Ferenc perbefogását indítványozta, de ezt Bécsben elvetették, vizsgálat indult 1837. szeptemberi közgyűlési felszólalása miatt Csány László ellen, de vádemelésre itt sem került sor.35 A liberális ellenzék ellen indított támadás részeként kell kezelnünk, hogy — egy 1835 januárjában kiadott, majd 1837 januárjában megújított királyi rendelet értelmében — eltiltották az országgyűlési ifjak egyesületeiben résztvevő jurátusokat az ügyvédi vizsga letételétől.36 A Társalkodási Egylet, az Ifjak Casinója és a Menage ugyanis az ifjúság politikailag legaktívabb és a liberális ellenzék mellett elkötelezett részét tömörítette. Hogy ezek az ifjak a liberális politikusok természetes utánpótlását alkották, igazolja az is, hogy az összesen 85 fiatal közül 19 lett később legalább követ, képviselő vagy kormánybiztos, noha a megtorlások következtében többük pályája is megtört vagy félresiklott. A megtorló intézkedéseknek minden valószínűség szerint jelentős szerepük volt abban, hogy a többség (46 fő) nem tette le vagy nem tehette le ügyvédi vizsgáját, közöttük olyan utóbb sikeres pályát befutó személyek, mint Kuthy Lajos, Lovassy Ferenc vagy Ormós Zsigmond.37 évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. Az almanach életrajzai azonban a perbefogás tényét több esetben nem (34., 486., 533., 657.) vagy pontatlanul (62., 528., 754., 802.) tüntetik fel. 33 Felséges első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar és Csehországnak e néven ötödik apostoli királyától szabad királyi Pozsony városába 1839-dik esztendei Szent Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország közgyűlésének írásai. Pozsony, 1839-1840. (a továbbiakban: Ogy. írásai, 1839/40) H. 254. 34 Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. I-V (KLÖM I-V) S. a. r. Barta István. Bp., 1948-1961., V 354-359.; KLÖM VII. 372. 1. 88. jegyzet. 35 KLÖM VII. 78-81., 91-93.; Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Uő: (szerk.): Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. Zalaegerszeg, 1990. 5-61., 24-27. 36 MOL O 71. 745., vö. MOL Magyar kancelláriai levéltár. Acta generalia (A 39) 1837:801. -1838. december végén („legfelső rendszabály" nyomán) a kúriai bíráknál „aktualitásban lévőket" kivéve megszüntették az 1835-ben vagy korábban felesküdött jurátusok státusát (Jelenkor, 1839:6. [jan. 19.] 21.); hogy az intézkedésnek volt-e politikai háttere, további vizsgálatot igényel. 37 A tagnévsorok (65, 25 és 29 név, számos név két helyen is szerepel) közölve: Csorba Sándor: Reformkori diákegyesületek Patakon és a Társalkodási Egyesület Pozsonyban. Bp., 2000. 204-206., 258-259. és 275-276.; a későbbi pályafutás adatai: Pálmány B. (szerk.): 1848-1849., i. m. passim; az ügyvédi vizsgáké: MOL Bírósági levéltárak. Személynöki levéltár. Protocolla neocensuratorum ad-