Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
672 HERMANN ROBERT hadtest ténykedésének;164 június 28-án a Győr elleni támadás alkalmával, majd július 2-án Komáromnál is láthatta, hogy milyen szívós ellenállásra képesek a magyar csapatok165 ; az utóbbi alkalmával Görgei herkálypusztai lovnsrohama miatt környezete egy ideig őt magát is veszélyben hitte166 , s a minisztertanács is sietett visszahívni őt a császárvárosba.167 A legdühösebb kétségkívül a Görgei vezette hadseregre és annak tisztjeire lehetett, hiszen az ő 1849 tavaszi teljesítményük miatt volt kénytelen az orosz segítséghez folyamodni, s az ő nyári működésük miatt húzódott el az orosz segítség ismeretében rövidnek remélt hadjárat. És most e hadsereg tisztjei nem előtte, törvényes uralkodójuk előtt hódolnak meg, hanem az előtt a haderő előtt, amelyet miattuk volt kénytelen segítségül hívni; azaz még annak látszatát is el akarták kerülni, hogy megbánták volna bűneiket, s beismerték volna, hogy az isteni rend ellen vétkeztek. S úgy tűnik, megátalkodottságukkal nem állnak egyedül, hiszen Arad vára is az oroszok előtt kapitulált, Komárom védői pedig még jelét sem adják annak, hogy a megadásra gondolnának. A cár pedig ezeknek a lázadóknak kér kegyelmet. Az augusztus 21-i minisztertanács tárgyalta Paszkevics két, Schwarzenberghez intézett átiratát, amelyben azt tanácsolta, hogy Komárom őrségének kedvező feltételeket kell adni, „és általában az önként meghódoló felkelőkkel kegyesen kell bánni." Lényegében ugyanígy értelmezte a minisztertanács Zichy Ferenc két, augusztus 7-én és 8-án kelt levelét is. A minisztertanács kommentár nélkül tért napirendre a javaslatok felett.168 Ugyanezen a napon Mertens vezérőrnagy, aki Gyulai Ferenc távollétében a hadügyminisztériumot vezette, arról értesítette a Győrben tartózkodó Gyulait, hogy a magyar foglyokkal való bánásmód, illetve a magyar csapatok újjászervezésének kérdése szinte naponta felmerül; ezért jó lenne, ha Gyulai mielőbb visszatérne Bécsbe, nehogy valami olyat határozzanak e kérdésekben, ami ellenére van. Szintén e levélben értesítette arról, hogy a szóbeli információk szerint az oroszok igen különösen bántak a magukat megadó tisztekkel, Görgeit, Kiss Ernőt vagy egy tucat hozzájuk hasonlót asztalukhoz ültették, ahol az illetők fegyverüket és „Kossuth-rendjeleiket" viselték, kitüntetően bántak velük, s egy éppen odaérkező, feketesárga sujtásos egyenruhát viselő osztrák tiszt „igen alárendelt szerepet játszott."169 164 Ld. erre Ludvigh János 1849. május 13-án Budán kelt jelentését Kossuthhoz, közli Katona Tamás szerk.: Budavár bevételének emlékezete 1849. S. a. r. Hermann Róbert, Pelyach István és Tirts Tamás. Bp., 1989. 461-462. 165 Franz Schnürer; Lám Frigyes: Ferenc József és a győri csata. Győri Szemle, 1934.; Egon Caesar Conte Corti 33-34. 166 Emerich Prinz Thurn und Taxis k. u. k. General. Mit Benützung seines schriftliches Nachlasses dargestellt von einen Waffengefährten. Wien und Leipzig, 1901. 32. és 37.; Egon Caesar Conte Corti 34. 167 Angyal Dávid 101-102.; Thomas Kleteéka 455-456. A minisztertanács levelét Id. KA MKSM SR Karton 2. 1849. 5. fasc. (Szám nélküli beadványok.) 168 Thomas Kleteéka 612. o; a vonatkozó részt magyar fordításban közli Katona Tamás 322. Paszkevics augusztus 16-i leveleit közli Steier Lajos II. 386-389. s 392-393., magyar fordításban Vadász - Józsa 218-220. Paszkevics a másodikhoz mellékelte Görgei 1849. augusztus 16-án Klapkához intézett levelét is. Emellett található Paszkevics I. Ferenc Józsefhez intézett levele is, közli Katona Tamás 306. Zichy két jelentését közli Andics Erzsébet III. 375-377. és Steier Lajos II. 367-372. 169 Mertens - Gyulai, Bécs, 1849. augusztus 21. KA KM Präs. 1849:6843. - Az említett es. kir. tiszt lehet, hogy azonos volt azzal az Eisenstein nevű hadnaggyal, akiről aztán az terjedt el, hogy az
