Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: I. Ferenc József és a megtorlás I. rész III/635
I. FERENC JÓZSEF ÉS A MEGTORLÁS 653 minisztertanács miért döntött sokkal keményebb rendszabályok mellett? Vajon nem a szőlősi (világosi) fegyverletétel híre okozta-e az utasítás „pihentetését", mint ezt korábban Andics Erzsébet feltételezte? De ha a „pihentetést" magyarázza is a Világosról érkező hír, mi magyarázza az osztrák magatartás augusztus 18-20. között bekövetkező megkeményedését? Megváltozott volna Schwarzenberg véleménye, vagy valami más történt? A kérdést tovább bonyolítja, hogy a korábban ismert okmányok alapján nem volt világos, vajon az augusztus 16-i, 17-én elfogadott előterjesztés mikor került az uralkodó elé. Schwarzenberg 1849. augusztus 18-án Gyulai Ferenc hadügyminiszterhez intézett sajátkezű átirata alapján legalább annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a miniszterelnök a magyar fegyverletétel híre ellenére is megmaradt korábbi előterjesztése mellett. Gyulai bizonyára már tudja — írta — , hogy Görgei augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül megadta magát Rüdiger orosz lovassági tábornoknak. Görgei egyben azt is felajánlotta, folytatta, hogy valamennyi más, még ha közvetlenül nem is alárendelt lázadóvezérrel tudatja megadásának hírét, s azt javasolta Paszkevicsnek, hogy az illetőknek a kiküldendő orosz és osztrák tisztek kézbesítsék a fegyverletételi felszólítást. Az e sorokat átadó Iszakov ezredes, az orosz cár főadjutánsa azon célból indul Gyulaihoz, hogy egy, Gyulai által mellé adandó törzstiszttel Komárom őrségét és a többi, azon környékén lévő lázadó osztagot rávegye a fegyverletételre. „Az Őfelsége nevében közlendő engedményeket sietni fogok Nagyméltóságod tudomására hozni, amint választ kapok ezzel kapcsolatos, a minisztertanács által előterjesztett legalázatosabb előterjesztésemre, ami valószínűleg a holnapi napon megtörténik" - írta.90 Ezek az engedmények pedig nem lehettek mások, mint az augusztus 16-án megfogalmazott és elfogadott, s a 17-i minisztertanács által jóváhagyott előterjesztésben foglaltak, hiszen a minisztertanács 17-én vagy 18-án nem foglalkozott újabb, a korábbiaknál keményebb feltételek megfogalmazásával. Azaz, Schwarzenberg a temesvári győzelem és a szőlősi fegyverletétel ellenére is azon a véleményen volt, hogy a magukat megadó magyar tisztekkel szemben kíméletesen kell eljárni. De ha a miniszterek véleménye változatlan volt, mi okozta a fordulatot? Hanák Péter és Varga János 1974-es cikkükben feltételezték, hogy a Bécsben lévő magyar konzervatívok fellépése fordította meg az osztrák kormánykörök 90 Schwarzenberg - Gyulai, Bécs, 1849. augusztus 18. KA KM Präs. 1849:6846. Sk. fogalmazványát ld. HHStA PA MA X. Russland. Karton 29. RIU 1849. 2. Teil. Korrespondenz Csorich -Schwarzenberg ( & Gyulai - Schwarzenberg). Gyulai a levelet augusztus 19-én reggel 7-kor kapta meg Győrben. Megjegyzendő, hogy Andics Erzsébet felfigyelhetett volna erre az okmányra, ugyanis ez az iratanyag megfordult a kezében, mind „A Habsburgok és Romanovok szövetsége" című, 1961-ben — tehát az ominózus tanulmány megjelenése előtt négy évvel — megjelent kötete; mind „A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben" című munkája III., szintén 1965-ben megjelent kötete anyaggyűjtése alkalmával. - Iszakov küldetésére ld. Nyikolaj Vasziljevics Iszakov: A magyarországi hadjárat 1849-ben. (In.) Rosonczy - Katona 430-437. - Iszakov szerint I. Miklós utasította, közölje Klapkával, hogy még ha az orosz csapatok előtt kapitulálna is, a magyar foglyokat akkor is átadja az osztrákoknak. Iszakov vitte magával Klapkának Görgei 1849. augusztus 11-én Rüdigerhez intézett levele másolatát. Görgei ajánlatáról augusztus 19-én a győri táborban lévő Jungbauer vezérkari ezredes értesítette Heinrich Hess táborszernagyot, a es. kir. vezérkar ideiglenes vezetőjét is. KA AFA Karton 1839. HA. u. H. 1849-8-380 V*.
