Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
588 GERGELY ANDRÁS A szentpétervári diplomaták figyelmét ekkoriban elsősorban a német-dán (gyakorlatilag porosz-dán) háború kötötte le, a jelentések zöme ezzel foglalkozik. Ugyanakkor jelzi a követ, hogy „az osztrák állapotok őfelségét tartósan és intenzíven foglalkoztatják". Éspedig azért, mert a dunai fejedelemségekbe „emisszáriusok érkeznek", akik zavarokat keltenek.77 A fejedelemségekből az ottani — jászvásári, galaci és bukaresti — porosz konzulok közvetlenül tudósították Berlint. Aktivitásuk, helyzetelemző készségük figyelemre méltó. Állomáshelyükről szinte beláttak a Kárpát-medencébe, így a magyarországi — főként az erdélyi — helyzetről is tudósítottak - ennek 1849-ben lesz nagy jelentősége. Különösen nagy aktivitást fejtett ki a moldvai (jászvásári) porosz főkonzul, Richthofen báró, aki már áprilisban felhívta a figyelmet arra, hogy a németek az itáliai kereskedési pozíciók elvesztéséért „kárpótlást" találhatnának az aldunai tartományokban. „Moldva és Havasalföld amúgy is korábban Magyarországhoz tartozott."78 Richthofen küldte be az erdélyi román nemzeti követeléseket tartalmazó balázsfalvi tizenhat pontot is.79 A konzul tehát közép-európai érdekszférának tekintette a fejedelemségeket, oroszellenes politikai vonalat vitt, ami kezdettől kiváltotta utóbbiak neheztelését. Amikor Moldva orosz megszállása júliusban bekövetkezett, és ez ellen a porosz és a francia konzul együtt tiltakozott (alapul véve, hogy az intervencióról az osztrák konzul sem tudott), az oroszok elérték leváltását.80 Az orosz csapatmozgásokról Rochow követ pontosan jelentett. Május végén a cár büszkén mutatta neki felvonulási tervüket: már háromszázkilencven ezer katonát sikerült mozgósítania, további kétszázhúsz ezren vannak két fokozatban tartalékban, száztízezer fős a belső őrség. „Az ötödik hadtestből tizenhat zászlóaljat és egy lovasezredet a Pruthoz vezényeltünk, hogy készen álljanak arra az esetre, ha ott a rendetlenségek jelentősebbek lennének. A demonstráció ebben az irányban nagyon gyenge és elégséges bizonyíték arra, hogy arról az oldalról nem túlságosan aggódunk. A főerő Lengyelországban és a régi lengyel tartományokban koncentrálódik."81 Nem sokkal később a porosz külügyminiszter körlevélben tudatta valamennyi követségével, hogy az orosz csapatok július 6-án átkeltek a Prut folyón (vagyis bevonultak Moldvába).82 Kossuth — a bevonulásról még nem tudva—július 11-i „megajánlási" beszédében említette, hogy „a Prút szélén egy hatalmas orosz sereg áll, mely fordulhat 77 U. o. fol. 89. (1848. május 23.) 78 GStA PK I. HA Rep. 81. Ges. 2. 2. 20. Türkei. Politischer Schriftwechsel mit den k. Konsulaten in den Donau Fürstentümern. 7314. es. fol 59. (1848. április 16.) 79 U. o. 81-82. (1848. május 31.) 80 GStA PK I. HA Ges. Sankt Petersburg 6419. es. 195-235. - Rochow többszöri intervenciója nyomán Richthofen 1848 augusztus elején Erdélyen át hazatért. Boroszlóban írt igazoló jelentése szerint a maga idején tudomására jutott, hogy a jászvásári osztrák konzul az intervenció után írt a vezénylő tábornokoknak Csernovicba, Brassóba, Nagyszebenbe, mert azt hitte, ott van már a történtekről hírük, utasításuk. GStA PK I. HA Türkei. Konsulaten. 7314. es. fol. 235. (1848. augusztus 26.) - Richthofent végül Portugáliába helyezték. (A bevonulást különben nem is a cár parancsolta meg, hanem Duhamel orosz tábornok hirtelenkedte el a fejedelemségbeli forradalmi mozgolódás nyomán.) 81 GstA PK I. HA Ges. Sankt Petersburg 6419. es. fol. 114-116. (1848. május 25., június 1.) 82 GStA PK I. HA Rep. 81. 1. 1. 2. 1. Zirkulardepeschen an die Preußischen Gesandschaften. 183/1. es. No. 5. (1848. július 19.)
