Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Gergely András: A Batthyány-kormány időszaka a porosz diplomáciai jelentésekben III/575
A BATTHYÁNY-KORMÁNY A POROSZ DIPLOMÁCIAI JELENTÉSEKBEN 589 jobbra [Bukovina, a Habsburg Birodalom felé - G. A.], fordulhat balra [Moldva-Törökország felé - G A.], lehet irányunkban barátságos, lehet ellenséges... a nemzetnek készülni kell".83 Moldva megszállása után Rochow követ nem hagyott kétséget afelől, hogy „Oroszország nehezen engedheti meg, hogy valaki más kinyújtsa a kezét [a térség után], és a magyarok vagy más törzsek elragadjanak bármit is a töröktől. Ellenkezőleg, Oroszország mindent megtesz azért, hogy az ottoman portát megóvja a feloszlástól, és ezáltal megőrizze erről az oldalról Európa békéjét". A követ egyszersmind siet leszögezni, hogy Oroszország nem kívánja bekebelezni Moldvát.84 Néhány nap múlva már a cártól hallja, hogy minél hamarabb kivonná csapatait.85 A porosz követ a megszállást indokoló orosz tájékoztatásról is elmondja, hogy „az osztrák kormány, szoríttatván a királyi magyar minisztérium által, az itteninél [a szentpétervárinál -G.A.] felvilágosításokat kért, amelyet a mellékelt orosz jegyzék elégséges módon, éspedig főként a szomszédos országok megnyugtatását, illetve a nagyhatalmak lecsillapítását illetően, teljesít is".86 Ami a nagyhatalmakat illeti, rendkívül érdekes Bunsen londoni porosz követnek87 az orosz megszállásról Palmerston brit külügyminiszterrel folytatott július végi beszélgetése. Utóbbi hivatalosan még nem hallott róla, de tud arról, hogy „egy kisebb orosz sereg oda [Moldvába -G.A.] nyomult", török csapatokkal együtt. Nem kételkedik abban, hogy csak a rend fenntartása végett mentek oda, és ha az helyreáll, vissza is térnek. Nagy visszaélések vannak a fejedelemségekben, korrupció és hasonlók, ez indokolja a beavatkozást. Bunsen megjegyzése: Palmerston találhatott volna szabadelvű érveket az ottani népek támogatására, s ezekkel szembeszállhatott volna az orosz intervencióval. De Oroszország magatartása nyugodt, a jó viszonyt nem akarják bolygatni, szívesen elkerülnék az újabb bonyodalmakat. Palmerston biztosítja a porosz követet arról is, hogy „ügynökeik mindenütt ott vannak", még ha forradalom [Umwälzung] történik is valahol.88 1848 közepén végre Bécsből is kezdtek jönni az érdemi információk, elemzések Berlinbe. Bernstorff gróf, az új porosz követ ugyan Innsbruckba követte az oda menekülő udvart, s onnan küldte érdektelen jelentéseit. A Bécsben maradt ügyvivők viszont, ahogy a követ nélkül maradt missziókon rendszerint tör-83 Idézi: Erdődy Gábor: „Én csak fáklyatartó voltam." Kossuth Lajos, a magyar polgári forradalom és szabadságharc irányítója 1848-1849. Bp. 2006. 101. - Mint láttuk, a „hatalmas sereg" csak az orosz ármádia töredéke volt, kb. húszezer főnyi, de ezt nem lehetett pontosan tudni. 84 GStA PK I. HA Ges. Sankt Petersburg 6458. es. fol. 79. (1848. július 24.) 85 U. o. 6458. es. fol. 208. (1848. júüus 27.) 86 U. o. 6419. es. fol. 365. (1848. augusztus 1.) - Batthyány miniszterelnök a jelzett ügyben július 15-én kért tájékoztatást, amelyet Esterházy Pál magyar külügyminiszter július 17-én foglalt jegyzékbe. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai II. (S. a. r. Urban Aladár) Bp. 1999. 827. sz. 87 Christian Karl Josias Bunsen (1791-1860) mérsékelt liberális porosz politikus és diplomata, műkedvelő filológus és régész. 1842-1854 között londoni követ, 1848-1849-ben az ideiglenes frankfurti hatalom londoni követe is, egyszersmind a frankfurti nemzetgyűlés tagja. IV. Frigyes Vilmos porosz királlyal bizalmas levelezési kapcsolatot ápolt. (Aus dem Briefwechsel Friedrich Wilhelms TV. mit Bunsen (1830-57). Hg. v. Leopold von Ranke. Leipzig, 1873.) 88 GStA PK I. HA Ges. London. 5280. es. fol. 226., 252-253. (1848. július 26.; augusztus 3.)
