Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
552 MOLNÁR ANDRÁS Batthyány Lajos 1847. február 8-án — útban Lombardia felé, ahol az olasz ellenzékkel keresett kapcsolatot,93 — betért Kehidára, hogy rávegye Deákot, járuljon hozzá az ellenzéki program kidolgozásához. A konzervatívok 1846. novemberi pártalakítása és programadása, valamint Batthyány kehidai útja végre meggyőzték Deákot is: cselekedni kell. Batthyány az ellenzéki programmal kapcsolatban február 9-én Kehidán írott levelében arról tájékoztatta Teleki Lászlót, hogy „Deák, mint előre látható volt, helyesli szándékunkat, csakhogy ő az egészet inkább nyilatkozat vagy cáfolat formájába kívánná önteni, mintsem program formába". Batthyány nem vállalkozott Deák elképzeléseinek lejegyzésére, ezért Telekit kérte meg, hogy kísérje el Kossuthot Kehidára, majd miután ott lejegyezték Deák észrevételeit, ötvözzék azokat a sajátjaikkal, és korlátozott példányszámban sokszorosítva terjesszék a márciusra összehívott konferencia elé, hogy a program tervezete „már a tárgyalás alkalmával is többek kezében legyen".94 Amikor Kossuth és Teleki február 25-én Kehidára indultak, Batthyány még külföldön tartózkodott. Március 3-án — abban a reményben, hogy Telekiek a kérése szerint jártak el, és tisztában vannak a programmal — Batthyány az itáliai Bergamóból írta Telekinek, hogy március 13-a körül összehívhatná az ellenzék központi bizottmányát egy előzetes tanácskozásra és a szerepek elosztására.95 Deák azonban — taktikai megfontolásból, nehogy ez többekben ellenérzéseket szüljön — még ekkor is ellenezte a részletes program kidolgozását, ezért Kossuthék csak az ellenzék alapelveire vonatkozó tervezeteket bocsátották vitára a március 15-i, mintegy 1200 fő részvételével tartott nyilvános ellenzéki konferencián. A konferencia elfogadta az alapelvek tervezetét, és határozatot hozott az Ellenzéki Nyilatkozat kiadásáról, továbbá arról, hogy Batthyány Lajos elnökletével egy héttagú, Deákot és Kossuthot is felölelő bizottság fogja majd megszerkeszteni a nyilatkozatot.96 Mindez a betegeskedő Deák távollétében történt, és a bizottság nélküle kezdett hozzá a nyilatkozat szerkesztéséhez is, miután Deák levélben kérte Kossuthot, hogy őmiatta ne halasszák a munkát, mert ő csak május 5-10. körül utazhat Pestre.97 Amikor Batthyány arról értesült, hogy Deák a fővárosba érkezik, április 16-án levélben kérte Telekit: május 4-én ő is legyen Pesten. Batthyány hozzátette, hogy Deákkal együtt szeretné, „ha addig is többi munkatársai némileg már előhaladtak volna a program szerkesztésében".98 Kossuth — Deák kérésének eleget téve — a március 15-én elfogadott alapelvek nyomán kidolgozott egy tervezetet, és a bizottság már erről vitatkozott, 93 KLÖM XI. köt. 486., Varga János 1982. 1204., vö. Kosáry Domokos i. m. 431. 94 MOL P 654. Teleki család levéltára. 17. doboz. 39. tétel. Batthyány levele Telekihez, Kehida, 1847. február 9. Közli: BLRB 166-168. Részleteit idézi: Varga János 1982. 1204-1205., Horváth Zoltán: Teleki László 1810-1861. Bp., 1964. 1. köt. 151., MOL A 105. Inf. prot. 1847. március 13. (10. ülés) 22. p. (vö. KLÖM XI. köt. 273-274.) 95 MOL P 654. 17. d. 39. tétel. Batthyány levele Telekihez, Bergamo, 1847. március 3. Közli: BLRB 169., vö. Varga János 1982. 1205. 96 Varga János 1982. 1207., Horváth Zoltán i. m. 1. köt. 152. 97 Váczy János i. m. 186-187. (Deák levele Kossuthhoz, 1847. április 10.) 98 MOL P 654. 17. d. 39. tétel. (Batthyány levele Telekihez, 1847. április 16. Közli: BLRB 170-171.), vö. Varga János 1982. 1207.
