Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 553 amikor Kemény Zsigmond szerint megérkezett Deák, majd „némi vonakodás után elvállalta a program készítését".99 Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy Deák nem Pesten szerkesztette meg a saját változatát, hanem Pozsonyban, gyógykezelése idején, miután magával vihette Kossuth munkájának egy példányát. Ezt látszik alátámasztani egy 1847. június 4-én kelt titkosrendőri jelentés, amely szerint Deák néhány nappal korábban Pozsonyból küldte meg Batthyány Lajosnak a nyilatkozat tervezetét.100 Az Ellenzéki Nyilatkozat Kossuth által kidolgozott alapszövegén Deák jelentős mértékben változtatott; nem csupán lerövidítette, lekerekítette és stilárisan igazított rajta, hanem át is szerkesztette, és általában véve mérsékelte, szélesebb kör számára is elfogadhatóvá tette annak hangnemét. Az ellenzék Pesten, 1847. június 6-7-én, Batthyány elnökletével tartott konferenciáján elfogadott Nyilatkozat végső formájában közös alkotás; a magyar liberálisok sokévi vitában kiérlelt, testületi állásfoglalása, mely legalább annyira tükrözi Deák és Batthyány politikai elképzeléseit, mint Kossuth nézeteit.101 A magyar ellenzék vezérkara 1847 júniusától a választási előkészületekre összpontosította a figyelmét. Batthyányék úgy látták, hogy a konzervatív párt megalakulása és erőteljes szervezkedése miatt a felsőtáblán ismét kisebbségben lesznek, ezért legalább az alsótáblán próbálták megmenteni az ellenzéki többséget. Az ellenzék vezérkara országszerte igyekezett összehangolni, illetve támogatni a liberálisok követválasztási kampányát. Ha valahol válságosra fordult a helyzet, Batthyány sietett a veszélyes pontokra embert és pénzt küldeni. A gróf szava és anyagi támogatása elsősorban Pest megyében járult hozzá az ellenzék győzelméhez. Batthyány ugyanis minden tekintélyét és befolyását, valamint nem kevés pénzét latba vetve jelentős mértékben elősegítette Kossuth Lajos Pest megyei követté választását, és ezzel sikerült bejuttatnia az országgyűlésre az alsótábla köznemesi ellenzékének leendő vezérét.102 1847 júniusában ugyan Deákot is beválasztották az ellenzéki párt központi vezetőségébe, ő azonban továbbra tartózkodott az aktívabb politizálástól, és orvosa tanácsára nyugat-európai körútra indult. Bejárta Ausztriát és Svájcot, megfordult a német államokban, rövid időre még Franciaországba is ellátogatott, majd augusztus közepén tért haza Kehidára. Bár otthonában ismét kiújultak rosszullétei, orvosa bizakodott a gyógyulásban. Türelemre intette Deákot, és szigorúan eltiltotta attól, hogy országgyűlési követséget vállaljon. Ezért azután, amikor Zala vármegye 1847. október 4-i közgyűlése közakarattal követté választotta, Deák kénytelen volt visszautasítani a megtiszteltetést.103 így az op-99 Varga János 1982. 1208. Deák 1847. május 14. körül néhány napig valóban Pesten tartózkodott, és Batthyány Lajossal együtt részt vett a program kidolgozásában: MOL A 105. Inf. prot. 1847. május 29. (20. ülés) 2-4. p., vö. KLÖM XI. köt. 280. 100 KLÖM XI. köt. 280. 101 MOL A 105. Inf. prot. 1847. június 19. (23. ülés) 18-28. p. (vö. KLÖM XI. köt. 281-282.), KLÖM XI. köt. 23-25., Varga János 1982. 1208-1209. Az Ellenzéki Nyilatkozat megszületéséről, Batthyány és Deák szerepéről újabban: Molnár András: Deák Ferenc és az Ellenzéki Nyilatkozat. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg, 1997. június 7. (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1998. 15-24. 102 Kosáry Domokos i. m. 370-376. 103 ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1847:3615. Deák levele Kerkapoly István alispánhoz, Kehida, 1847. szeptember 7., vö. Molnár András: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz
