Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 551 Deák végül engedett az unszolásnak, 1846 januárjának végén Pestre utazott, és ott közel két hétig tanácskozott az ellenzék vezetőivel.87 1846. február 12-én Batthyány Lajos is részt vett a fővárosban időző Deák tiszteletére a Pesti Kör és a Nemzeti Kör által közösen, a Nemzeti Casinóban adott vacsorán,88 tíz nappal később, február 22-én írt levelében pedig arról tájékoztatta Wesselényit, hogy megbeszélést tartott Deákkal, és előkészületeket tettek az ellenzék összehangolt sajtópolitikája ügyében, annak érdekében, hogy a külföld ne elferdítve, hanem a maga valóságában ismerhesse meg a magyar liberális mozgalom célkitűzéseit.89 Ezt az elképzelést kívánta megvalósítani az a bizottság, amelyet 1846. júniusának elején hozott létre a Szentkirályi Mór pesti lakásán Deák Ferenc jelenlétében és elnökletével tartott ellenzéki konferencia. Program kidolgozására nézve ugyan ezen a tanácskozáson sem született megegyezés, ám az ellenzék vezetői megállapodtak, hogy legsürgetőbb feladat a jobbágyfelszabadítás, az örökváltság kivívása, valamint a közteherviselés és a népképviseleti rendszer bevezetése. Az ellenzéki elvek sajtó útján történő terjesztésére, illetve védelmére felállítottak egy szervezőbizottságot, valamint pénzalapot hoztak létre az ellenzéki sajtótermékek kiadási költségeinek fedezésére.90 A pesti ellenzék 1846 novemberére tervezte a liberális tábor nyilvános, országos zászlóbontását. Ezt azonban el kellett halasztani, mert a gyengélkedő Deák — zalai közgyűlési elfoglaltságára hivatkozva — távolmaradt a pesti értekezlettől, így a november 15-i ellenzéki összejövetelen csupán arról határoztak, hogy 1847. március 15-én döntő jelentőségű ellenzéki konferenciát fognak tartani. Az ellenzék párttá alakulása szempontjából viszont nagy jelentőséggel bírt az az állásfoglalás, amely szerint a liberálisok a jövőben Batthyány vezetésével egységes testületet kívánnak alkotni.91 Az ellenzék párttá alakulását elsőként javasló Szemere Bertalan Batthyány Lajosról írt jellemrajza szerint a gróf felülmúlta Deákot politikai bátorságával. Míg Deák elsősorban a problémamegoldás és rövid távú taktikázás mestere volt, a nagyvonalúbb Batthyány inkább távlatokban gondolkodott, és a stratégiát részesítette előnyben. Miközben Deák „a folyvást fölmerülő napi nehézségek és kérdések pillanatnyi megoldásában mérité ki egész bölcsességét — vélte Szemere —, Batthyány azt akarta, hogy ne küszködjünk apróbb kérdésekkel, miket naponként hoz a véletlen vagy a pillanatnyi szükség, hanem az ellenzék pozitív programot maga tűzzön ki magának, és azt valósítani törekedjék."92 87 KLÖM XI. köt. 16., Varga János 1982. 1193-1194. 88 SZÍN 6. köt. 326., vö. Velkey Ferenc: Széchenyi István és az 1846-os „Deák lakoma". Kommentárok egy naplóbejegyzéshez. In: Deák Ferenc és a polgári átalakulás Magyarországon. (Szerk. Balogh Elemér és Sarnyai Csaba Máté) Szeged, 2005. 20-22., 62-63. 89 MOL Filmtár 8367. doboz. Wesselényi Miklós levelezése. Batthyány levele Wesselényihez, 1846. február 22. Közli: BLRB 164., vö. Varga János 1982. 1198. 90 KLÖM XI. köt. 88-90., MOL A 105. Inf. prot. 1846. június 23. (19. ülés) 10-12. p. (vö. KLÖM XI. köt 257.), Varga János 1982. 1197-1198. 91 MOL A 105. Inf. prot. 1845. november 28. (40. ülés) 54. p., 1847. január 9. (1. ülés) 40. p. (vö. KLÖM XI. köt. 263-264.), vö. Varga János 1982. 1201-1202. 92 Szemere Bertalan i. m. 88.
