Századok – 2007

TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533

534 MOLNÁR ANDRÁS ahol a királyi akadémia bölcsészeti karán tanult tovább. Már a Megye utcai ház lakója volt, amikor 1819 novemberében az akadémia jogi karának elsőéves hallgatója lett.3 Az ifjú gróf, Batthyány Lajos, és a zalai nemeslegény, Deák Ferenc mintegy kilenc hónapig, 1820 augusztusáig lakott ugyanabban a győri épületben. Ez idő alatt — akarva vagy akaratlanul — minden bizonnyal többször találkozniuk kellett, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy Batthyány házigazdája, Fejér György Deákra is nagy hatást gyakorolt. A közös étkezések, vagy más, feltételezett találkozások alkalmával valószínűleg németül válthattak szót. Batthyány ezt anyanyelveként beszélte, míg magyarul alig tudott, és a gimnázium tanítási nyelvében, a latinban sem volt még annyira jártas, mint Deák, aki egyébként éppen itt, Győrben tanulta meg kitűnően a német nyelvet, állítólag társalgás közben, gróf Mailáth József kamaraelnök fiától, Mailáth Antaltól, aki 1818/ 1819-ben lakott Józsa József házában.4 Batthyány és Deák nem csupán egy helyen lakott, hanem még iskolába is ugyanabba az épületbe járt Győrben, ugyanis a királyi akadémia azokban az években a belváros főterén álló, a bencés templomhoz és rendházhoz csatlakozó gimnázium épületében működött. A győri vármegyeházhoz vezető Megye utca, ahol Batthyány és Deák lakása volt, gyakorlatilag a gimnázium sarkánál kezdődött, így a szállásuk és az iskolájuk alig száz lépés távolságra volt egymástól.5 A több szempontból is valószínűsíthető ifjúkori győri találkozásra, illetve ismeretségükre később egyikük sem utalt. Batthyány és Deák 1840-es évekbeli kapcsolatának jellege azonban arra enged következtetni, hogy Batthyány, aki máskülönben szinte senkire sem hallgatott, és senkit nem engedett közel magához, talán éppen ifjúkori, győri ismeretségük (barátságuk?) miatt bízott meg feltétlenül, élete végéig Deákban. Batthyány az 1819/1820-as tanévet töltötte a győri bencés gimnáziumban. A harmadik grammatikai osztály növendékeként mindkét félévben jó erkölcsi magaviseletet tanúsított, hittanból és magyar nyelvből pedig eminens volt. Az összes többi tárgyból félévente összevont érdemjegyet kaptak a diákok: az első félévben a 66 fős osztályból 14 tanuló lett eminens, közöttük a negyedik legjobb Batthyány volt. A második félévben 62 tanuló közül 15-öt minősített a tanár eminensnek, ezek között a hatodik lett Batthyány. Az ifjú grófnak a nagy létszámú osztályban egyetlen arisztokrata társa sem volt. Többségük egyszerű kézműves családból származott, alig negyedük volt nemes, és felnőttként egyi-3 Az ifjú Deák Ferencről:

Füssy Tamás: Deák Ferenc gyermek- és ifjúsági éveiből. In: Zalamegye 1892. november 27. (48. sz.) 1-2., uo. 1892. december 4. (49. sz.) 1-3., Eötvös Károly: Deák Ferenc mint tanuló. In: Uő: Emlékezések. Bp., 1901. 266-268., Ferenczi Zoltán: Deák élete. Bp., 1904. (a továbbiakban: Ferenczi Zoltán 1904.) 1. köt. 25-36., Molnár András: A fiatal Deák Ferenc. Bp., 2003. (a továbbiakban: Molnár András 2003.) 29-40. 4 Deák győri diákéveiről:

Sinkay János: Deák Ferencről egy tanuló és 1848-1849. évi képviselőtársa. 1-4. rész. In: Torontál 1876. március 31. (13. sz.), április 6. (14. sz.), április 13. (15. sz.), április 20. (16. sz.), Deák Ferencz mint tanuló a győri akadémián. (Mutatvány Ferenczy Zoltán „Deák Ferencz élete" ez. munkájából.) In: Akadémiai Értesítő XV köt. 11. füzet, 1904. november 15. 485-497., Ferenczi Zoltán 1904. 1. köt. 37-60., Molnár András 2003. 41-54., Molnár András: Deák Ferenc a Győri Királyi Akadémián (1817-1821). (Győri Tanulmányok Füzetek) Győr, 2003. 13-34. 5 A győri gimnázium és akadémia közös épületéről: A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. Hatodik kötet. B) A Pannonhalmi Főapátság történte VI. (Szerk. Sörös Pongrác) Bp., 1916. 81.