Századok – 2007
TANULMÁNYOK - Molnár András: Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc kapcsolata a reformkorban III/533
BATTHYÁNY LAJOS GRÓF ÉS DEÁK FERENC KAPCSOLATA A REFORMKORBAN 535 kük sem futott be ismert, jelentős karriert.6 Batthyány később egyetlen győri gimnáziumi osztálytársával sem tartott kapcsolatot, nem bukkantak fel a környezetében, legalábbis eddig még semmi erre utaló nyomot nem találtunk. Nem gyakorolhatott az ifjú grófra különösebben mély nyomot egyetlen győri tanára, Holtzer Lőrinc Mihály (1797-1858) bencés szerzetes sem, aki máskülönben — Deák számos tanárától eltérően — pedagógusi munkája mellett semmilyen irodalmi vagy tudományos tevékenységet nem fejtett ki.7 Batthyány és Deák útjai a következő tanévtől elváltak. Deák 1821 augusztusáig Győrben maradt, ott fejezte be a jogakadémiát, majd egy-egy évnyi zalai és pesti joggyakornokoskodást követően, 1823 decemberében sikeres ügyvédi vizsgát tett Pesten, a királyi táblán.8 Batthyány visszatért Bécsbe, és előbb (1821 márciusától 1824 májusáig) Friedrich Klinkowström intézetének növendéke volt, azután pedig (1824 májusától 1826 augusztusáig) Nikolaus Möllernél, a filozófia doktoránál nevelkedett. Közben ismét magántanulóként, a bécsi egyetem gimnáziumában tette le középiskolai vizsgáit, majd Bécsben végezte el a két bölcsészeti osztályt, és valószínűleg ott kezdte meg jogi tanulmányait is. A gróf 1826 augusztusában katonai szolgálatba lépett, az Itáliában állomásozó császári királyi 32., Esterházy gyalogezred kadétja lett, ám a jogot ezután sem hanyagolta el, és 1826 novemberében sikeres vizsgát tett a zágrábi jogakadémián.9 A királyi akadémiák jogi fakultásai elsősorban a hivatali élet gyakorlati követelményeit tartották szem előtt, és fő céljuk alkalmas (állami és vármegyei) tisztviselők képzése volt. Batthyány tehát, aki 19 évesen még inkább a katonai karrierben reménykedett, családjának, valamint bécsi barátainak tanácsára — Deák Ferenchez hasonlóan — a civil hivatalviseléshez szükséges jogi szakismereteket, és a hagyományos, latinos (táblabírói) műveltséget is megszerezte.10 Mind Deák, mind Batthyány famíliájában akadt egy-egy asszony, akinek fényűző, költekező életmódja döntően befolyásolta a családtagok életét. Deák apai nagyanyja, Hertelendy Anna akkora adósságot halmozott fel, hogy még unokái is évtizedekig törlesztették a Deák-birtokok értékét meghaladó összeget. Batthyány anyja, Skerlecz Borbála előbb eladósította, majd bérbe akarta adni az ikervári uradalmat, sőt magának kívánta megtartani katonáskodó — akkor már a császári királyi 9., Frimont huszárezredben alhadnagyként szolgá-6 Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (Győr) irattára. A győri bencés gimnázium diákjainak anyakönyve. (Conscriptio Juventutis in A. Gimn. R. Jaurinensis pro Anno 1819/1820.) A gimnázium félévi tanulmányi értesítői: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. Győri Tankerületi Főigazgatóság iratai 154-155. köt. (Batthyány adatai a győri gimnázium 3. grammatikai osztályában, 5. sorszám alatt találhatók.), vö. Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Okmánytár. (Sajtó alárend. Hermann Róbert és Pelyach István) Bp., 1990. 85., A győri Czuczor Gergely Gimnázium jubileumi évkönyve 1626-1976. (Szerk. Bánhegyi Miksa) Győr, 1977. 72. 7 A Pannonhalmi Főapátság története. Hatodik korszak. A rend új kora, új munkaköre 1802-től napjainkig. (Szerk. Sörös Pongrác) Bp., 1916. 1082., vö. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára 1802-1986. (Összeáll. Berkó Pál és Legányi Norbert) Győr, 1987. 49. 8 Molnár András: Patvarista Zalában, jurátus Pesten. Deák Ferenc joggyakorlata 1821-1823. In: Századok 2002. 6. sz. 1331-1345., Molnár András 2003. 55-70. 9 Ács Tibor 1984. 719-725. 10 Németh Ambrus: A győri királyi tudományakadémia története. III. rész. 1806-1850. Győr, 1904. 23-31.
