Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - In memoriam Ludovici Huszár. (Ism.: Weisz Boglárka) II/523
TÖRTÉNETI IRODALOM 523 zad közé eső időszak Burckhart-féle értelmezése, és a „régi Európa" kifejezésének használata, ezt a periódust Brunner megfogalmazása szerint a rendi struktúrák határozzák meg. Ily módon a reneszánsz a „régi Európa" történetének egy 14-16. század közé tehető fejezete, amelyet a reformok korának is neveznek. A következő fejezetekben többek között arra találunk válaszokat, hogy például a pusztásodás jelensége a vizsgálatok szerint mennyire volt eltérő intenzitású a Német-Római Birodalom egyes régióban, illetve Európa különböző államaiban. Azt is megtudhatjuk ugyanakkor, hogy bár a városi kézművesipar kutatása évről évre újabb eredményeket hoz, Amman munkái és Irsigler példaértékű szerkezeti analízise e terület tanulmányozásában még sokáig megkerülhetetlenek lesznek. Az újkori állam kialakulásának kezdeteiről értekező fejezethez a második részben olyan támpontokat kapunk, mint az adózási rendszer összetettségének megfigyelése, amely a fejlődés fokozódásának egyik alappillérét adja. Talán nem véletlen, hogy ezen a téren elsősorban francia elemzők nevét lehet megemlíteni, hiszen a Francia Királyságban a 14. század második felétől kezdve — a százéves háború szülte kényszer miatt — állandó adórendszer épült ki. Meuthen hadtörténeti szempontból kiemelkedőnek tartja Mailett munkáját, amely elsősorban Itáliára koncentrálva, de Európa egészét figyelembe véve igazolja, hogy a 15. század az átmenet időszaka a hűbéri jellegű haderőből a zsoldos hadsereg felé, amely természetesen még korántsem jelentette az állandó hadsereg felállítását. Az egyház- és vallástörténeti fejezet kutatási történetének bemutatásánál a szerzetesrendekkel, a hétköznapi vallásosság kérdésével és a római kúria működésével kapcsolatos nézetek ismertetése dominál, a szerző ugyanakkor sajnálattal hangsúlyozza, hogy a kutatók többsége mind a mai napig a reformációt a katolikus egyház válságából vezeti le, és csak kevesen hozzák összefüggésbe a reformációt megelőző, a katolikus egyház keretei között fellépő megújulási kísérletekkel. A középkor és a reneszánsz műveltségét és kultúráját elemző fejezethez kutatók és vizsgálati módszerek, valamint eredmények igen széles tárháza vonul fel az olvasó előtt, ebből két elemet emelnék ki. Meuthen felhívja a figyelmet a manapság egyre kedveltebbé váló nőkutatás fontosságára, hangsúlyozva, hogy a női szerzetesrendek rendházain kívül is érdemes lehet megvizsgálni a nők szerepét az anyagi kultúra, a gazdasági élet, a művelődés és a politikatörténet terén egyaránt. A fejezet másik érdekessége, hogy a szerző egy önálló bekezdést szentel a Magyar Királyság számára, melyben röviden megemlékezik Corvin Mátyás és Vitéz János szerepéről a reneszánsz kultúra európai kiterjesztésével kapcsolatban. A kötet harmadik szerkezeti egységében a negyedik kiadás alkalmából megújított forrás- és irodalomjegyzéket találunk. Az 1650 tételből álló bibliográfiai gyűjtemény felépítésében és tematikájában követi a már előző két fejezetből ismert témaköröket, ez esetben azonban nem csupán a fejezetcímekhez, hanem az alfejezetekhez, sőt egyes esetekben még bizonyos bekezdésekhez is igazodik. A függelék eső részében az 1378-1515 közötti események időrendi táblázatát, míg második részében a személy-, hely- és tárgynévmutatót találhatjuk meg. Erich Meuthen és Claudia Marti munkája minden tekintetben részletes és alapos, logikusan felépített, a maga nemében hiánypótló kötet, melynek első fejezete inkább a történelemtudomány hallgatóihoz és oktatóihoz fordul, de második és főképpen harmadik fejezete miatt a kutatók is haszonnal forgathatják. Skorka Renata IN MEMÓRIÁM LUDOVICI HUSZÁR Szerk. Biró-Sey Katalin, Búza János, Csorna Mária, Gedai István Argumentum Kiadó 2005. 380 o. A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartották 2006 februárjában azt az emlékülést, mellyel Huszár Lajos születésének 100. évfordulójára emlékeztek. Magyar és külföldi kollégái, pályatársai, tanítványai, tisztelői negyven, az érmészet szinte minden korszakát idéző írást felvonultató tanulmánykötettel is megemlékeztek Huszár Lajosról. A kötet első nyolc tanulmánya (Héri Vera: Tisztelet adassék; Gedai István: Huszár Lajos -Laudáció a „Magyar Örökség" díjhoz; Alföldi Mária: Emlékezzünk régiekről; Biró-Sey Katalin: Tíz év Huszár Lajossal az Éremtárban (1958-1968); Bóna Endre: Huszár Lajos közelében; Csorna Mária: Huszár Lajos a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. A SOM éremgyűjteményének története; Nagy Ádám: Egy dedikált érem története; Ján Hunka: Influence of L. Huszár's seien-