Századok – 2007

BESZÁMOLÓ - Solymosi László: Jelentés a magyar diplomatika helyzetéről. A 20. század mérlege és a 2005. évi állapot II/505

506 BESZÁMOLÓ (1945, postumus bővített változat: 1993). Mind Szentpétery, mind Kumorovitz munkája ma is nélkülözhetetlen alapmű. Az ELTE mellett jelenleg még hat egyetemen van bölcsészettudományi kar. Ezek közül a Debreceni (DE) és a Szegedi (SZTE) Egyetem csaknem évszázados, míg a Pécsi (PTE), a Miskolci (ME), a Pázmány Péter Katolikus (PPKE) és a Károli Gáspár Református (KGRE) Egyetem alig egy-két évtizedes múltra tekint vissza. Három egyetemen (ELTE, DE, SZTE) van történeti segédtudományi tanszék. Ezek mindenkori vezetői, másutt pedig a középkori vagy egy másik történeti tanszék vezetője vagy megbízottja a felelős a diplomatika oktatásáért. Speciális, kizárólagosan diplomatikai képzés egyik egyetemen sincs. Ugyanakkor alapfokon valamennyi egyetemen minden történész hallgató megismerkedik a diplomatikával a kötelező órák közé tartozó történeti segédtudományok (Bevezetés a történettudományba, Történeti segédtudományi alapismeretek stb.) keretében. Helyenként (DE, SZTE) diplomatikai előadás kötelező tárgyként is választható. A latin nyelvű oklevélolvasás elsajátítása többnyire fakultatív tárgy. Előfordul (KGRE), hogy a történelem szakos hallgatók kötelező latin nyelvi kurzusa az oklevélolvasást is magában foglalja. A középkorra specializálódott régész hallgatók (ELTE) kötelezően vesznek részt oklevélolvasási kurzuson. Latin szakon (ELTE) a középlatin filológia című program keretében, másutt (ME) a textológiai képzésben a paleográfiai kurzus nyújt diplomatikai alapismereteket. Graduális képzés keretében természetesen megvan a lehetőség arra, hogy a diplomatikában elmélyedni kívánó hallgató egyéni módon éljen a kínálattal. Három egyetemen erre szervezett képzés keretében is módja van. Az 1949 óta létező egyetemi szintű levéltárosképzés (ELTE), valamint a mintegy tíz esztendeje bevezetett speciális medievisztikai képzés (PPKE, SZTE) kötelezően előírt elméleti és gyakorlati órái biztosítják a diplomatika alapos megismerését. Középkori témák esetében a diplomatikai oktatás jelentős helyet foglal el a postgraduális (PhD) képzésben. A három egyetemen (ELTE, DE, SZTE) mintegy évtizede futó PhD-programok keretében számos középkori tárgyú, köztük oklevéltárat tartalmazó doktori disszertációt védtek meg. b) Diplomatika a kutatásban A diplomatikai kutatás szakmai szempontból nem korlátozódik a ország jelenlegi területére, hanem kiterjed a középkori Magyar Királyság egészére. Fő iránya a középkori levéltári források feltárása és kiadása. A kutatócsoportok, speciális projektek ezt a célt szolgálják. Ebben a munkában az egyetemek oktatói mellett részt vesznek a Magyar Tudományos Akadéma (MTA) Történettudományi Intézete, a Magyar Országos Levéltár (MOL) és más intézmények munkatársai. A projekteket az MTA és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázati úton támogatja. Az OTKA több programot finanszíroz. Az MTA támogatásával két kisebb kutatóhely működik. Az egyiknek a SZTE, a másiknak a MOL ad otthont. -