Századok – 2007

VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471

478 VITA kérdésben érinti a témát, amikor Mitterauer alapján utal arra, hogy „a tarto­mányi rendi jogot élvező városok képviselői éppen így nem képviselték a polgár­ságot, a falusi közösségeké pedig a parasztságot, hanem csak az őket küldő, meghatározott közösségét."32 Gondolom, ezt ma már senki sem vonja kétségbe, mint ahogy én sem teszem. Mégis kell idéznem, mert ez az összefüggésből kira­gadott idézet. Mitterauer professzor ugyanis ez után a marxista elmélet kriti­káját adja meg, amely a rendeket az osztályok képviselőiként értékelte,33 majd Hintze közismert tipológiájával kapcsolatos nézetére tér ki, megállapítva, hogy a birodalmi és tartományi rendek közt tipológiai szempontból különbséget kell tenni.34 A következőkben Gerics professzor azt vizsgálja, hogy „mennyire felelt meg egymásnak a rendiség általános európai fejlődésével foglalkozó szakirodalom né­hány alapvető megállapítása és a középkori magyar rendiség."35 Itt került sor egyes megállapításaimmal szemben emelt kifogásai előadására is. Először az mi gyűlés? A német szakirodalom általában a korábbi összejöveteleket is, ahol különben a városok mint parancsot kapók „Befehlsempfänger" jelentek meg, Reichstagnak tartotta. Ujabban mutatnak rá arra, hogy ez téves: a „Reichstag" szó 1495 előtt nem adatolt. Bár már 1255-ben hívtak meg váro­sokat a birodalmi Hoftagokra (ebből nőtt ki a 15. század végére a Reichstag), ott nem vettek részt sem a határozathozatalban, sem a döntő tárgyalásokban, legfeljebb utólag kérték ki hozzájárulásu­kat. Ha említik is, hogy tanácsot és beleegyezést nyújtottak, ez még semmit sem árul el tényleges szereplésükről. Igaz, ezt a városok nem is igényelték. A városi követek feladata az információszerzés volt: „zu sehen und zu hören". Zsigmond és Albert óta jobban bevonták őket a tárgyalásokba. A 15. század második felében nőtt az igénye a szabad és a birodalmi városoknak (az előbbiek a földesúri hatalom alól felszabadult püspöki városok, például Köln vagy Regensburg), hogy őket „mint a biro­dalomnak nem a legjelentéktelenebb tagjait" meghívják a birodalmi összejövetelekre. Az 1480. évi nürnbergi birodalmi gyűlésen már szokásosnak nevezték a három kúriát, amelyekből az egyik a vá­rosoké. Minderre 1. Eberhard Isenmann: Die deutsche Stadt im Spätmittelalter 1250-1500. Stadt­gestalt, Recht, Stadtregiment, Kirche, Gesellschaft, Wirtschaft. Stuttgart 1988. 118-119. Isenmann megjegyzi még: „A szabad és birodalmi városok maguk nem képeztek politikai, vagy korporativ zárt egységet" (uo. 120.). Azért idéztem részletesen a legjobb német késő középkori várostörténeti össze­foglalást, mert a német viszonyok meglepő párhuzamokat mutatnak a magyarországiakkal, vö. még Karl-Friedrich Krieger: König, Reich und Reichsreform im Spätmittelalter. In: Enzyklopädie Deut­scher Geschichte Bd. 14. München 1992. 48., 112-113. - A másik probléma: valóban nem hívták meg mindig a városokat, így például az 1486. évi frankfurti gyűlésre sem, ahol aztán megválasztották Miksát római királynak. Ettől függetlenül egyes városok megfigyelőket küldtek oda, 1. Heinz Anger­meier: Der Frankfurter Reichstag von 1486 in seinem historischen Zusammenhang. In: Deutsche Reichstagsakten unter Maximilian I. I. Bd. Reichstag zu Frankfurt 1486. Bearb. Von Heinz Anger­meier unter Mitwirkung von Reinhard Seyboth. (Deutsche Reichstagsakten. Mittlere Reihe, I. Bd.) Göttingen 1989. 33. 32 Gerics J.: Középkori i. m. 357. 33 Mitterauer, M.: Grundlagen i. m. 13. (4. sz. jegyz.). 34 Uo. 15. skk. - Itt jegyzem meg, hogy Mitterauer a hetvenes évek elején foglalkozott a rendi­séggel. E tárgyú munkái során bécsi tanszékén (társadalomtörténet) készülő művei megvitatására rendszeresen tartott megbeszéléseket, amelyekre többször meghívta Fügedi Eriket és jómagamat. Az alapprobléma éppen Hintze munkássága volt. így álláspontját módom volt születési állapotában meg­ismerni. Különösen lényeges a következő megjegyzése: „A rendi integráció a fejedelmi penetráció kö­vetkezményének bizonyul. [...] A penetráció és integráció ugyanezen összefüggése vonatkozik a váro­soknak a birodalmi összejöveteleken való képviseletére is (Repräsentanz). Ilyen kibővítési tendenciák által vonták be a regionális és helyi kötelékeket (Verband) a birodalmi rendek közé" (uo. 18.). Más helyen arról ír, hogy a tartományi rendek közt alig néhány territóriumban hiányoznak a városok, 1. uo. 28. 35 Gerics J.: Középkori i. m. 357-361.

Next

/
Oldalképek
Tartalom