Századok – 2007
VITA - Kubinyi András: Középkori országgyűléseink és a városok (Válasz Gerics József professzor tanulmányaira) II/471
VITA 479 1504. évi 1. törvénycikket idézi, amely szerint a (rendkívüli) adót (contributio seu subsidium) csak a Rákoson tartott országgyűlésen ajánlhatják meg, éspedig a főpapok, bárók és az ország többi nemesei.36 Utána Cadier tanításával vitatkozik, aki szerint „a rendi gyűlés a három kiváltságolt rend politikai és kormányzati jogokkal felruházott gyűlése, mely jogok közül az adómegszavazás a legalapvetőbb". Mivel csak 1504-től tartozik az országgyűlés kizárólagos hatáskörébe az adó megszavazása, ha Cadiernek lenne igaza, akkor szerinte középkori rendi gyűléseink periódusa 22 évre zsugorodnék össze, és abban részt kellene vennie a harmadik rendnek, a városoknak is.37 Csak nehéz értelmi felfogásommal tudom magyarázni, hogy nem értem: mi köze van saját tanulmányomhoz az 1504. évi törvénynek. Mellékesen megjegyzem, hogy a rendkívüli adót addig is általában az országgyűlés szavazta meg, és csak viszonylag ritkán a tágabb királyi tanács, azaz a főpapok és bárók, tehát a két első rend. A jogászi gondolkodás ugyan nagy jelentőséget tulajdonít a törvényi szabályozásnak, ebben az esetben viszont egyáltalán nem lehetett volna kivetni a rendkívüli adót, hiszen azt II. Ulászló 1492. évi 1. törvénycikke eltiltotta.38 A főpapok és főurak által az 1511. évi adómegszavazásról kiadott oklevél nem sérti az 1504. évi törvényt, mivel magát az adót a nemesek is megszavazták.39 Ebből számunkra csak az érdekes, hogy az adó megfizetésére a távollévőket is kötelezték, ami megfelel a Gerics professzor által idézett 1299. évi barcelonai katalán corteznek.40 Az 1518. évi Szent György napi országgyűlés után együtt maradt főpapok és főurak viszont — az 1504. évi törvény megsértésével — a megszavazott adó összegét felemelték azt remélve, hogy az országlakosok ezt el fogják fogadni.41 Gerics professzor ezt követően a városoknak a királyválasztásnál való részvételéről írt. Abban egyetértünk, hogy a városi követek konkrét szerepéről nem tudunk semmit. Azt azonban hozzá kell ehhez tennünk, hogy nem lehet véletlen meghívásuk a kor valamennyi választására, csak éppen azt nem tudjuk, ennek mi volt az oka. A kérdés további vizsgálatot igényel, hiszen — mint láttuk — Miksa római királlyá választásához nem hívták meg a birodalmi városokat. Természetesen ez magyarázható a választás puccs jellegével — a császár meg akarta akadályozni Mátyás esetleges megválasztását42 —, de más ok is szó-36 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1526. évi törvényczikkek. Ford. Nagy Gyula, Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázatokkal és utalásokkal kiséri Márkus Dezső. Bp. 1899. 672. 37 Gerics J.: Középkori i. m. 357-359. 38 Corpus Juris i. m. 482. 39 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár 22 154., vö. Csánki Dezső: Harminczhatpecsétes oklevél oklevél 1511-ből. Turul 5. (1887) 1-11., 49-59.; György Bónis: Ständisches Finanzwesen in Ungarn im frühen 16. Jahrhundert. In: Nouvelles Études Historiques publiées - l'occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationales des Historiens Hongrois I. Réd. Daniel Csatári, László Katus, Mme Ágnes Rozsnyói. Bp. 1965. 87. 40 Gerics J.: Középkori i. m. 355. - Ezt azért szükséges kiemelni, mert Ausztriában azt tartották, hogy a rendi gyűlés határozatai csak a jelenlevőket kötelezik, sokan ezért nem is jelentek meg azon Niederstädter A.: Das Jahrhundert i. m. 217. 41 Martinus Georgias Kovachich: Supplementum ad Vestigia Comitiorum apud Hungaros. Tom. II. Budae 1800. 398-399. - Az „urak", tehát a tágabb királyi tanács, itt — egyébként utoljára — törvényt is hoztak. Más kérdés, hogy eljárásuknak nem lett eredménye. 42 L. a 31. sz. jegyz-et, valamint Angermeier, H.; Der Frankfurter i. m. 30-32.
