Századok – 2007
TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299
PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZÁZADBAN 309 nos utcában.68 Végül a 15. század legvégén a kékesi kolostor kapott egy házat Szombathelyen, az Olasz utca végén,69 feltehetőleg a 16. század elején pedig Szentpéteri Lászlótól egy másikat a domonkos kolostor környékén.70 Az utolsó budai házadományozásról szóló oklevél 1544-ben kelt, amikor Erdődy Péter a fehéregyházi szerzetesekre hagyta két majorsági házát, melyekben egykor kovácsok laktak, ennek a hasznát azonban a pálosok már nyilvánvalóan nem élvezhették.71 , . . .'••' A felsorolt házak többségét a későbbiekben haszonbérbe adták, illetve javadalom kapcsolódott hozzájuk. A Szent Pál utcában álló „pálos nagy ház" a rend budai rezidenciájává vált, ahol egy ideig Remete Szent Pál ereklyéjét is őrizték, így érthető, hogy nem adták (haszon)bérbe.72 Másik házukat, sajnos, csupán egyszer, az adományozáskor említik, így annak további sorsa homályban marad.73 Az örményesi kolostor házai közül viszont azt, amelyik a Mindszent utcában volt, 1424-ben még évi 20 forintért adták bérbe,74 1444-ben azonban az örményesi perjel már amiatt tiltakozik, hogy a budaszentlőrinci pálosok 6 forintért adták bérbe Peter Paldauff szabónak.751454 elején arról értesülünk, hogy Paldauff fia, Nikolaus már három éve nem adta meg a kialkudott 16 forintot, hanem csak tizenkettőt fizetett.76 Az örményesieknek tehát sikerült megemelniük az általuk méltatlanul alacsonynak tartott házbért. A másik, a Nagy utcai házat 1448-ban János kereskedő vette bérbe hat évre évi 24 forintért.77 A szerződésben a felek arról is megegyeztek, hogy János a házat rendbehozatja és a pincét megnagyobbíttatja, aminek elmulasztása esetén viszont a házbérért évi 48 forintot köteles fizetni. Vagyis a teljes bér feltehetőleg az utóbbi összeg volt, aminek a felét a pálosok elengedték cserébe azért, hogy Jáncs a házon „értéknövelő beruházásokat" végez. Talán e két házat cserélték el végül 1459-ben Csapi Andrással két Zala megyei birtokra.78 A Kanizsai Miklós adományából 68 1440., 1442. és 1445: Inventarium 50.; DAP III. 213. - A forrás egyébként több ponton problematikus, ugyanis a bérbeadásról szóló tudósítás korábbra van keltezve, mint az adomány, ráadásul az 1445. évi, három „ház" adományozásáról szóló adat is gondot okoz. Az utóbbi esetben talán a már ismert ház három szobájáról van szó, de további források híján a kérdés egyértelműen nem dönthető el. 69 1493: DL 20 034. 70 1515: Inventarium 87.; DAP II. 408. 71 1544: Erdődy cs. vépi lt. 2-60. - Végh A.: Buda város i. m. 756. sz. 72 Tény viszont, hogy mind az 1505. évi, mind az 1510 körül készült budai bortizedjegyzékben szerepelnek olyan személyek, akiket a pálos ház lakóiként tűntetnek fel, 1. Végh A.: Buda város i. m. 257. Lakókra utaló adat található Hadnagy Bálint Remete Szent Pál csodáiról írt munkájában is, 1. Miracula cap. 57. 73 Hacsak nem vonjuk ide a formularium két adatát, melyek egy budai ház bérleti szerződését, illetve a bér megfizetéséről szóló nyugtát őrizték meg számunkra, sajnos a házra vonatkozó konkrét adatok nélkül (Formularium f. 63r " v ). Egyébként talán ez volt az a budai ház, melyet Gergely pálos vikárius 1480 körül elcserélt Pozsegai Jánossal egy másik, pesti házért (Vitae fratrum c. 60.). 74 1424: DL 11 562.; BTOE III. 855. sz.; Végh A.: Buda város i. m. 191. sz. 75 A vita 1444 és 1452 között folyt, 1. Végh A.: Buda város i. m. 195-196. 76 1454: DL 14 784. 77 1448: DL 14 162. - A ház azonosítása a Michael Rosier és István patikus szomszédjaként említett épülettel nem teljesen bizonyos. 78 1459: Inventarium 38.; DAP II. 139. A két birtok, Szentpéter és Rokolyán közül az előbbit még 1563-ban is a kolostor javai között találjuk (DAP II. 148.). A szövegből kitűnik, hogy a két birtokot Csapi részben szolgálataiért, részben viszont 600 forintért kapta.
