Századok – 2007
TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299
310 F. ROMHÁNYI BEATRIX származó harmadik házról az utolsó adat 1451-ből származik, amikor szomszédként említik,79 további sorsa ismeretlen. A Francesco Bernardi kezén átment két házból a 14. század utolsó éveiben az örményesi kolostornak kiemelkedően magas jövedelme származott, pénzre átszámítva a teljes összeg meghaladta a 100 forintot, amiből 60 forint eleve pénzben folyt be, amit talán a nem sokkal korábban alapított kolostor építkezéseinek költségére fordítottak.80 A Szent Miklós utcai házat Francesco 1398-ban átadta a kolostornak, de az a továbbiakban nem szerepel az örményesi kolostor ingatlanai között.81 A Szent Pál utcai ház sorsa viszont tovább követhető. Francesco ugyan ettől az ingatlanától is megszabadult 1398-ban — eladta a budai polgárjoggal rendelkező brünni Nikolaus szűcsnek 600 forintért —, az adásvételi szerződésben azonban továbbra is szerepel a pálosoknak fizetendő járadék, igaz, ennek összege jelentősen csökkent: egy mázsa olaj és egy palack tonhal, melyet 10, illetve 6 forintért lehetett megváltani.82 A ház ezután 1444-ben tűnik fel, majd hosszú szünet után 1483-ban ismét, ekkorra viszont a járadék összege már csak 8 forintot tett ki.83 A házat még 1501-ben is említik, tulajdonosa ekkor az esztergomi káptalan, mely továbbra is 8 forint javadalmat köteles fizetni az örményesi pálosoknak.84 Ugyanilyen összegért adta bérbe György pálos generális a ládi kolostor Mindszent utcai házát is 1433-ban,85 1436-ban és 1489-ben pedig ugyanilyen összeg terhelte a szentkereszti és szentléleki kolostor Mindszent utcai közös házát.86 A század végén, 1498-ban, a kékesi pálosok perjele, Fügedi János 150 forintért eladta a kolostor Olasz utcai házát azzal a feltétellel, hogy a vevő a továbbiakban 10 forint járadékot fizet a ház után.87 A kékesi kolostor másik házát 1515-ben évi 6 forint javadalom terhelte.88 A csatkai pálosok Szent Pál utcai házáról csak annyit tudunk, hogy 1423-ban György generális bérbeadta,89 akárcsak Márton általános vikárius 1440-ben a veresmarti kolostor Szent János utcai házát.90 A bérleti összeget egyik esetben sem tüntetik fel. A budai háztulajdonok az egyes pálos kolostoroknak általában viszonylag szerény, évi 6-10 forintjövedelmet biztosítottak. Emellett többször is kiderül: a 79 Végh A.: Buda város i. m. 165. 80 A kolostor 1378 körül létesült, 1. DAP II. 138. 81 Végh A.: Buda város i. m. 249. A rá vonatkozó utolsó adat szerűit egy ötvös lakott benne. 82 Végh A.: Buda város i. m. 264. 83 A javadalom feleződésének oka a Mátyás-féle kamatcsökkentés lehetett. 84 1501: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 238 168. és 238 169. A házra vonatkozó összes adat értékelésükkel együtt megtalálható Végh András művében, 1. Végh A.: Buda város i. m. 264. 85 1433: Inventarium 72.; DAP I. 217-218. 86 1436., 1489: Inventarium 82. — DAP II. 401. Talán ebben az esetben okkal feltehető egy járadékkölcsön-szerzodés. 1489-ben ugyanis Johann Graff szűcs, akinek a szerzetesek a házat „bérbeadták" évi tíz forintért, eladta az ingatlant Tárcái Márton volt erdélyi sókamaraispánnak és testvérének, Jánosnak 396 forintért (utóbbi egyébként az utolsó önálló székelyispánként került a bárók közé). 1493-ban azonban az egyik Tárcái lelkeüdvéért visszaadta a házat a pálosoknak. Ugyanezt a házat 1513-ban a két kolostor 100 forintért haszonbérbe adta Sigismund Peiniczer szűcsnek azzal a feltétellel, hogy évi 10 forint járadékot fizet és a házat karbantartja, uo. 87 1498: Inventarium 87.; DAP II. 408. 88 1515: Inventarium 87.; DAP II. 408. 89 Vitae fratrum c. 42. 90 1440: Inventarium 50.; DAP III. 213.
