Századok – 2007

FIGYELŐ - Henri de Montety: 2005: mérföldkő a francia történetírásban? (Fordította: Ablonczy Balázs) I/239

FIGYELŐ 245 társaság — H. de M.] »nyitójelenetének« tekinti" — azzal a megkötéssel, hogy „ennél többet mondani hajánál fogva előráncigált érvelés lenne". III. Támadás az eseménytörténet ellen Az utóvéd küzdelme gyakran áldozatteli, de dicsőséges — gondoljunk a Roland-énekre. Miközben Alain Corbin árulónak tűnik — amennyiben tanul­mányában visszatér a kronológiához, igaz, más formában, megtartva elképzelé­sét a kultúrtörténetről -, az „új történetírás" {Nouvelle Histoire) egyes szemé­lyiségei éppen ellenkezőleg: kitartanak régi álláspontjuk mellett, és megelőző ellentámadást indítanak. Mindegyikük saját érveivel és saját stílusában olyan álláspontot fejt ki, amelyet érdemes közelebbről tanulmányozni. Egy logikus bemutatás - Jacques Le Goff Szent Lajos haláláról (1270)38 Le Goff négy pontban fejti ki mondanivalóját. Első tézise: a dátumokhoz kötődő történelem retrográd. A szerző szerint a tölgyfa alatt igazságot tevő Szent Lajos képe nem időhöz kötött. „Ez nem egy esemény. Ez nem egy dátum. A dátumokkal operáló történetírás szükségképpen eseménytörténeti. Olyan ha­gyomány túlélését biztosítja, amelyet az Annales iskolája már éppen eléggé megtépázott. Ez pedig nem más, mint a történelem egyfajta archaikus és ret­rográd koncepciója".39 Tézisének első bizonyítlékát abban látja, hogy bár Szent Lajos halála egy történelmi fordulópontra esik, ám ez nem több és nem kevesebb más dátumok­nál. (A bőség zavara mint bizonyítás.) „Az eseménytörténet szempontjából te­kintve 1270 fontos mozzanat Franciaországban és Európában?" Igen, amennyi­ben „ez a kezdete a »boldog XIII. század« végének" és ez „az a pillanat, amikor A szakaszból B szakaszba jutunk egy demográfiai és gazdasági alapú történeti periodizáció alapján".40 De ez az időpont egyáltalán nem fontosabb másoknál - mint például a to­mista nézetek elítélése 1277-ben a párizsi egyetemen (a skolasztika vége); az 1280-as városi zavargások (a középkori városfejlődés vége); a beauvais-i kated­rális pilléreinek összeomlása 1284-ben (a gótikus építészet határpontja) stb. Le Goff tucatnyi dátumot említ egészen 1317-ig.41 A második bizonyíték: Franciaországon kívül — amely 1270-ben még amúgy sem létezik — Szent Lajos halála periferikus esemény. (Az abszurd mint bizonyí­tás.) „Akárhogy volt is, Szent Lajos halála 1270-ben Tunisz alatt elfogadható fon­tos középkori dátumként? Lehet róla szó, ha francia perspektívából szemléljük a Gallimard, 1978 - magyar kiadása: Gondoljuk újra a francia forradalmat. Pécs, Tanulmány, 1994). Nézete szerint a forradalom egyedülálló esemény, amely egyszerre balszerencsés forrása a terrornak és egyik strukturális alapja a modern világ feszültségeinek. 38 Le Goff: i. m. Jacques Le Goff tiszteletbeli kutatásvezető az École des Hautes Études en Sciences Sociales-on. Pályájának nagy részét egy „új középkor" feidologozásának, általánosságban pedig az új történetírás megalapozásának szentelte. Több könyvet írt Szent Lajosról. 39 Uo. 94. 40 Uo. 95. 41 Uo. 95-96.

Next

/
Oldalképek
Tartalom