Századok – 2007
TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3
AZ ANTONESCU-REZSIM BÉKEELKÉPZELÉSEI 1940-1944 KÖZÖTT 21 ket és az érdemtelenséget, a szabadságot és a rabszolgaságot".99 Renato Bova Scoppa bukaresti olasz követ szerint 1942. szeptember 23-án Mihai Antonescu Hitler előtt is kijelentette: ha a Führer „megfojtja a népekben a természeti törvényként létező szabadságérzetet, ha elnyomja szellemiségüket, egy pusztulásra ítélt mű szolgálatába szegődik, amely nem állja ki a történelem próbáját".100 Ugyanezen látogatás alkalmából, 1942. szeptember 22-23-án — saját feljegyzései szerint — Ribbentropnak is kifejtette, hogy mit gondol „az európai kérdésekről, Európa újjáépítésének szükségességéről, mindegyik nép küldetésének és nemzeti jellegzetességének tiszteletben tartásáról". Szólt arról, hogy Németországnak támogatnia kell az európai népeket az „új aktivitás érdekében", továbbá kifejtette: nemzetközi konferenciákat kell összehívni a „közösség létrehozása" céljából.101 „Nyíltan" megmondta Ribbentropnak: nem hiszi, hogy Európában lehetséges lenne „birodalmi megoldás", mivel ez Európa „összeomlását" eredményezné. Julius Caesar példáját hozta fel, aki szerinte azzal tette tönkre a Római Birodalmat, hogy mindent uniformizálni próbált. Mihai Antonescu új alapokra kívánta helyezni az európai viszonyokat, s az európai együttműködés elmélyítését szorgalmazta. Olyan „politikai paktumot" említett, amely először kétoldalú lenne, majd a többi ország is csatlakozhatna hozzá, hogy megszilárdítsák az európai rendet.102 A beszélgetés során a német külügyminiszter nem nyilatkozott saját békeelképzeléseiről. Antonescu erre irányuló kérdését — Bova Scoppa szerint — azzal hárította el, hogy ezekről a kérdésekről mindaddig nem beszél, amíg a Szovjetuniót le nem győzik: „Európának ellenállnia kell — és kész".103 Mihai Antonescu azzal az érzéssel térhetett haza a Hitlerrel és Ribbentroppal folytatott 1942. szeptemberi tárgyalásait követően, hogy a német vezetést csak a saját problémái s az orosz kérdés gyötri, nem kíván a béketervekkel, az „európai gondolattal" foglalkozni. Andreas Hillgruber német történész szerint Antonescu európai parlamentet és vámuniót akart, végül azonban az összes nagy tervét illetően csalódnia kellett Németországban, és főleg Ribbentropban.104 Feltehetően azért is csalódott, mert 1942 szeptemberében teljesen egyértelművé vált számára: Berlin nem fogja visszaadni Észak-Erdélyt Romániának. Antonescu ekkor már Németország háborús győzelmében sem bízott.105 Innen már csak egy lépés választotta el a román miniszterelnök-helyettest attól, hogy 1943 legelején megüzenje az olasz vezetésnek: közös akcióra lenne szükség Európában, amíg nem késő, „az anarchia fenyegetése", más szóval a 99 Mihai Antonescu 1943. januári szavait Renato Bova Scoppa idézi. L. Pelin: i. m. 125. 100 Uo. 103. Sem a találkozóról készült német feljegyzésben (Hitler hatvannyolc tárgyalása.. I. m. I. köt., 35. sz. [381-386.]), sem a saját feljegyzéseiben (Calafeteanu: i. m. 16/a sz. [133-135.]) nem talárjuk nyomát az idézett szavaknak. 101 Calafeteanu: i. m. 16/a sz. (130-131.) 102 Uo. 135. Ion Gheorghe szerint Mihai Antonescu azzal dicsekedett neki, hogy a megbeszélés során ököllel verte Ribbentrop asztalát, azt kiabálva: „mit tesz Ribbentrop úr? Nem látja, hogy Európa a halálán van?" Gheorghe kétségbe vonja az „asztalverést", mivel, mint írja, gyakran látta Mihai Antonescunak a németekkel szembeni „alázatos magatartását". L. Gheorghe: i. m. 223-224. 103 Pelin: i. m. 123. 104 Hillgruber: i. m. 159. 105 j> eş U Solomovici: Istoria holocaustului din România. Bucureşti, Teşu, 2005. 69.