Századok – 2007
TANULMÁNYOK - L. Balogh Béni: Az Antonescu-rezsim békeelképzelései 1940-1944 között I/3
22 L. BALOGH BÉNI „bolsevizmus" ellen. Indítványozta, puhatolózzanak az ellenséges nyugati nagyhatalmaknál, miként lehetne megakadályozni a kontinens elszlávosodását és az orosz uralom eljövetelét, illetve dolgozzanak ki javaslatokat Európa megszervezésére vonatkozóan, a kontinenst sújtó „súlyos morális válság" legalább részbeni megoldására.106 Mussolini visszautasította Antonescu javaslatait, aki azonban nemsokára újabb ötlettel állt elő, s a „mediterrán antant" megalakítását javasolta. A szövetség németellenes éllel alakult volna meg, Olaszország és Románia vezetése alatt.1071943. július 1-jei személyes találkozójukon Mussolini kijelentette: elvileg egyetért Antonescuval a béketapogatózásokat illetően, de két hónapot várni kellene még, hogy kedvezőbbé váljék a katonai helyzet.108 A hamarosan bekövetkező események — Mussolini július 25-i eltávolítása, majd Olaszország kilépése a háborúból — meghiúsították Mihai Antonescu Rómával kapcsolatos terveit. A román miniszterelnöknek nem ez volt az első (sikertelen) próbálkozása egyfajta szláv- és (titokban) németellenes védelmi vonal kiépítésére Európában. Már 1941 májusában, államminiszter korában azt javasolta a bukaresti olasz ügyvivőnek, nyissanak román „folyosót" a Timok völgyén keresztül Albánia új határáig, ezt a „latin sorompót" állítva a balkáni pánszlávizmus terjeszkedésének útjába.109 Néhány hónappal később, 1941 őszén Bova Scoppával bolsevista- és szlávellenes éllel fölvetette a „latin tengely" ötletét, amelynek Románia mellett Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália lett volna a tagja. A szövetség létrehozásának gondolata, kimondatlanul, az európai német dominancia ellen is irányult.110 A Cianóval való, 1941. november 26-i találkozóján — feltehetően a „latin tengelyre" is utalva — Mihai Antonescu kifejtette: „a fajok és ideológiák ütközése" szerinte Európában olyan súlyos problémákat vet föl, hogy „csak az egymással tényleges affinitásban lévő népek által alkotott nagy egységek menthetik meg a holnap Európáját".111 Szorgalmazta, hogy a „Fekete-tenger is kapjon szerepet", Románián keresztül, a Mediterráneum Jövőbeli egyensúlyának" a megteremtésében. „Ha a szárazföld nem kötött össze, lehet, hogy a tenger fog összekötni" — utalt Románia és Olaszország kapcsolatára. Véleménye szerint a háború végeztével a Földközi-tenger medencéje több övezetre lesz felosztva: nyugati, középső, keleti zónára. A Fekete-tenger vidéke a Kelet-Mediterráneum kiegészítő egységét képezte volna.112 1943 elején Mihai Antonescu Magyarország felé is lépéseket tett a két országot „közösen fenyegető szláv veszély" kivédése érdekében. Traub István bukaresti ügyvivőnek 1943. január 5-én „a jövő súlyosságára" való tekintettel kifejezte „az együttműködésre és tárgyalásokra való készségét". Kifejtette, hogy az egész Európát fenyegető szláv veszélyt „csak a vesztfáliai gondolatnak Oroszor-106 Bova Scoppa beszámolóját 1. Pelin: i. m. 124-125. L. még: Ciano gróf naplója, 1939-1943. Az 1946-os magyar kiadást megigazította és az előszót írta Eszes Máté. H. n., Ármádia, 1999. 470-473. (1943. január 10., 19., 20., 21.) 107 Keith Hitchins: România 1866-1947. Bucureşti, Humanitás, 1994. 520. 108 Hillgruber: i. m. 209. 109 Uo. 163.; Pelin: i. m. 72. 110 Hillgruber: i. m. 206. 111 AMAE, Fond: 71/Transilvania, vol. 49., 443. f. 112 Uo. 444. f.
