Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203
BRIT DIPLOMATÁK JELENTÉSEI MAGYARORSZÁGRÓL 1953-1954-BEN 215 Simpson azt szűrte le, hogy a magyar kormány eljárása valószínűleg valamilyen külső befolyásnak volt az eredménye. A beszélgetésnek legalább a fele a tiltólistás árucikkekről, valamint a valuta- és devizaváltás kérdéseiről folyt. Fekete szerint csak vesződséggel jár, hogy Magyarországnak — más országokkal ellentétben — minden alkalommal a Bank of Englandhoz kell fordulnia. E tiltólistás termékek kérdésében Simpsonra nyilvánvalóan hatással volt Fekete érvelése, hiszen jelentésében elismerte, hogy „lehet valami igazság" Fekete szavaiban, aki szerint a legtöbb nyugat-európai ország és főleg az Egyesült Államok exportőrei kijátsszák e rendelkezéseket. Fekete megemlítette, hogy Magyarország minden tiltott amerikai stratégiai árucikket be tud szerezni Tangeren keresztül. Simpson úgy vélte, Magyarország elég könnyen be tudja hozatni a stratégiai termékeket nyugatról a saját hálózatán keresztül. Fekete végül kijelentette, hogy az 1952-es moszkvai konferencia nyilvánvalóvá tette az egész világ számára: a kommunista országok abban érdekeltek, hogy kiterjesszék kereskedelmi kapcsolataikat a Nyugattal. Simpson megjegyezte, hogy ez nincs összhangban azon kiadott moszkvai közleményekkel, hogy a kommunista blokk aránylag rövid időn belül önellátó lesz és nem fog rászorulni a más országokkal folytatandó kereskedelemre. Fekete elismerte, hogy születtek ilyen nyilatkozatok, de szerinte ezeket a nyugati világ kényszeríti rá a kommunistákra az embargókkal. Simpson ekkor emlékeztette Feketét arra a kijelentésére, hogy az embargók kikerülhetőek, s az embargós cikkek egyébként is csak igen csekély hányadát teszik ki a kelet-nyugati kereskedelemnek. Ráadásul a kommunisták is védik árucikkeiket, hiszen pl. ha akarnának, akkor sem lehetne tőlük alumíniumot vásárolni. Fekete ez utóbbit elismerte, s végül megjegyezte, hogy elvben a gazdasági autarkia nem jó rendszer. Azt is elismerte, hogy Anglia Magyarországot a legjobb árucikkekkel tudná ellátni, és nem előnyös, hogy most, amikor nem kereskedhetnek Angliával, e termékek egy részét is a Szovjetunióból kell beszerezniük. Simpson kérdésére, hogy a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása esetén Anglia mit vásárolhatna Magyarországtól, Feketének két dolog jutott hirtelen eszébe: a pulyka és a szalonna. Simpson úgy vélte, hogy Feketének a hosszú megbeszélés talán hivatali kényelmetlenségeket okozhat, ezért — mint némi gúnnyal írta — , jövőbeni kapcsolataink érdekében alkalmat adtam neki a menekülésre". A jelentést Simpson a londoni Kereskedelemügyi Minisztériumba is elküldte. Simpson jelentéséhez a Foreign Office több diplomatája is hozzáfűzte megjegyzését. Egyikük megállapította, hogy Feketének a Simpsonnal folytatott hosszú beszélgetése arra utal, hogy a magyarok csakugyan normalizálni akarják az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatokat. A megjegyzések azt is elismerték, hogy Feketének csaknem teljesen igaza van abban, hogy a nyugati exportőröknek sikerült kikerülniük a stratégiai embargót.23 Ha értékelni akarnánk a budapesti brit követség diplomatáinak 1953-ban készített jelentéseit, azt kellen megállapítanunk, hogy a legkiválóbb összeállítást éppen Simpson készítette. Ezt Labouchère követ szeptember 7-én bizal-23 Simpson bizalmas jelentése a Külügyminisztérium Északi Osztályának (1953. március 20.). TNA, FO, 371/106274/NH 1051/3.
