Századok – 2007

KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203

216 H. HARASZTI ÉVA mas minősítéssel küldte el Salisbury lordnak a Foreign Office-ba — azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyarország külkereskedelméről készített részletes át­tekintés megmutatja, hogy Moszkva igényei miképpen torzították el Magyaror­szág külkereskedelmét. Lábouchere megállapította, hogy bár a jövő fejleménye­it nehéz megjósolni, annyi bizonyos, hogy a magyar kormánynak a fogyasztási cikkek termelésének növeléséről hozott döntése a nyugati érdekeknek kedvez. Simpson jelentésnél érdemes elidőzni. A függelékekkel ellátott, közel egy ív terjedelmű összeállítás négy fő fejezetre, ezen belül 48 számozott szakaszra oszlik. A négy fő fejezet: 1) A két világháború közötti időszak (1-4. szakasz); 2) A második világháború utáni időszak 1945-1947 (5-15. szakasz); 3) A kommu­nizmus időszaka 1948-től napjainkig (azaz 1953-ig) (16-45. szakasz); 4) A jövő (45-48. szakasz). A jelentéshez Simpson 5 függeléket csatolt. Ezek: 1) Az 1948-1952 közötti magyarországi külkereskedelem értéke és irányai. (E függelék magyar statisztikai kiadványok, a Communist 1953. évi 4 száma, valamint Szobek András külkereske­delmi miniszterhelyettestől közlése alapján statisztikai adatokat közöl a szovjet blokk országairól, illetve a többi országról.) 2) Magyar külkereskedelem a szabad világgal. (Itt találhatók Magyarország Ausztriától Venezueláig 40 országgal folyta­tott külkereskedelmének adatai. Az adatok egy része becslés, néhány adat a buda­pesti amerikai követség bizalmas közlése.) 3) A szovjet blokk országaival folytatott kereskedelem megoszlása. 4) Egyes árucikkek (gyapjú, vas és acél, elektromos cik­kek, gépipari cikkek, gyógyszerészeti cikkek) behozatala szabad országokból. (A 17 országra vonatkozó adatok egy része becslés, néhány adat az olasz és a svéd buda­pesti követségtől származik.) 5) Magyar kiviteli cikkek (mezőgazdasági cikkek, textilipari cikkek, élőállat, szárnyas, cukor). (E függelékkel kapcsolatban a szöveg­ben Simpson megemlíti, hogy az utolsó három évben az export visszaesése főként a szárnyasok, a hús és a gabonafélék terén mutatkozott meg, a Németországba és Ausztriába irányuló cukorkivitel növekedett, a textilipari export — elsősorban a törökországi kivitelnek köszönhetően — szintén növekedett. Az ipari termékek ki­vitele összességében tehát visszaesett, s a mezőgazdasági export részaránya, amely 1949-ben a teljes nyugati export 68%-át tette ki, 1952-re 63%-re nőtt. Ezek az adatok bizonyos mértékig ellentmondanak több más, elsősorban politikai tartalmú jelentés adatainak. Úgy tűnik, Simpson igyekezett átfogó és alapos képet adni a magyar külkereskedelem helyzetéről, s adatainak talán a mai gazdaságkutatók is hasznát vehetik. A jelentés végén Simpson a jövőre vo­natkozó feltevéseit, előrejelzéseit összegzi: megállapítja, hogy a Szovjetunió leg­újabb, 1952-ben indult ötéves tervének közzététele egybeesett olyan kijelenté­sekkel, miszerint a jövőben a Szovjetunió és szövetségesei lényegesen kiveszik részüket az elmaradott országokba irányuló exportból. Ez önmagában nem okozott különösebb riadalmat vagy fejtörést a nyugati országok számára. Am az 1953. júliusi magyarországi változás nyomán egyértelműen előtérbe került a fogyasztási javak termelése, és Simpson úgy vélte, hogy a termelés növekedése nemcsak a hazai életszínvonal emelkedését szolgálja majd, hanem részben az exportot is gyarapíthatja. Ennek alapján Simpson összegzésében megállapítja: „Elértük azt a pontot, amikor a magyar külkereskedelem megszokott iránya

Next

/
Oldalképek
Tartalom