Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203
214 H. HARASZTI ÉVA nyékről a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott jelentésre hivatkozva megállapította, hogy a kormány legfontosabb ígéretei nem teljesültek. Fontos gépipari gyárak eredményei maradtak el a tervtől, a szénbányászat pedig még a módosított terv által előirányzott hozamot sem tudta produkálni. (A széntermelésről, a bányászokról és Komlóról a követség április és december között több kritikus jelentést is készített.)21 Az építőipari lemaradások azt mutatják, hogy amennyiben a lakásépítés lassulása folytatódik — ebben az időszakban csupán 400 lakás épült Budapesten —, akkor egy évtizedig is eltarthat, amíg a lakosság megfelelő lakáshoz juthat. A mintegy 80 ezer embert befogadó Népstadion elkészültét olyan presztízsberuházásnak tekintette, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdeklődését kívánta felkelteni. Saner szerint a kormány elismerte, hogy legfontosabb céljait nem érte el, amit pedig elért, az nyilván a kevésbé fontos cikkek termelésének túlfokozása. Az ipar sok területén káosz van, több iparágban a dolgozókat átirányították, a termelési programot átütemezték, sok területen hiányzik a határozott terv. Saner hangsúlyozta, hogy még a sajtó is azt sejteti, hogy a termelési nehézségek sok fejfájást okoznak még a kormánynak.22 Az új magyar gazdaságpolitika erős érdeklődést váltott ki az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok területén is. Az említett Sanders-ügy, amely miatt e kapcsolatok megszakadtak, végül megoldódott, s ez kedvező hatással volt a kereskedelmi kapcsolatokra is. Az 1949-ben kémkedésért hosszú időre elítélt angol üzletembert ugyanis 1953. augusztus 17-én szabadon bocsátották, s ezt követően azonnal megindult a két ország között a tárgyalás a kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételére. Bár e külforgalom volumene sohasem volt igazán jelentős, a kapcsolat megléte mindkét ország számára fontos volt. Szinte általánosnak tekinthető az a vélemény, amelyet 1953. március 20-án fogalmazott meg a jelentésekben gyakran szereplő Simpson kereskedelmi titkár. Eszerint a Magyarország és Anglia közötti kereskedelem felfüggesztésének az a hátránya, hogy nagyon ritkán van alkalom a magyar gazdasági szakemberekkel való találkozásra. E ritka alkalmakkor aztán a felek a lehető legtöbbet igyekeznek megtárgyalni az őket kölcsönösen érdeklő témákból. így tett Simpson is, amikor a holland követség fogadásán alkalma nyílt beszélgetni Fekete Jánossal, a Pénzügyminisztérium egyik főosztályvezetőjével, aki a nem kommunista külföldi országokkal foglalkozott. Simpson jelentésében emlékeztetett az ismert tényre, hogy Fekete Moszkvában végezte tanulmányait, s hozzátette, hogy Fekete saját bevallása szerint „a Vörös Hadseregben szolgált és részt vett a sztálingrádi, majd a berlini csatában". A háromnegyed órás beszélgetés során szóba került a magyarországi és a nagy-britanniai államosítás, az ezért járó kárpótlás, illetve ennek késlekedése. Simpson azon kérdésére, hogy vajon a magyar állam hajlandó lenne-e kártalanítani az államosítás során kárt szenvedő brit állampolgárokat, Fekete közölte, hogy erre nincs mód, amíg Magyarországnak nincs fontban érkező bevétele Nagy-Britanniából. Ezt követően megvitatták a Sanders-ügynek a kereskedelemre gyakorolt hatásait, amiből 21 L. pl. Simpson 1953. október 24-i útinaplóját, melyet teljes egészében közlünk a források között. 22 Saner bizalmas jelentése Edennek (1953. október 22.). TNA, FO, 371/106286/NH 1102/38.
