Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - H. Haraszti Eva: Brit diplomaták jelentései Magyarországról 1953-1954-ben I/203
BRIT DIPLOMATÁK JELENTÉSEI MAGYARORSZÁGRÓL 1953-1954-BEN 213 fontosak, még nem tették közzé őket, ám nyilvánvaló, hogy feltételei szigorúak lesznek."18 A követség 1953. október 16-i bizalmas jelentése, amely szintén a Foreign Office Északi Osztályának szólt, teljes egészében a magyar mezőgazdaság problémájával foglalkozott. A jelentés kezdésként megállapította: „A magyar agrárpolitika kudarcának egyik legfőbb oka kétségtelenül az, hogy nem hajtotta végre előirányzott gépesítési programját. A mezőgazdaság kollektivizálását csak a terv végrehajtása és a nagy kiterjedésű gazdaságok gépesített művelése igazolhatta volna. A jelenlegi ötéves terv szerint a mezőgazdaságban használt traktorok számát az elejétől 1954 végéig kb. 4000-ről 26 100-ra kellene emelni. A hivatalos magyar statisztikák azt mutatják, hogy az 1950. évi jó kezdés után, amikor 4468-cal nőtt a traktorok száma, a növekedés meredeken zuhant, valószínűleg a fegyvergyártás nagyobb fontossága miatt. 1952 végére csak mintegy 8000-rel nőtt a traktorok eredeti 4000-es száma, tehát 1951-1952-ben a termelés az eredeti terveknek csupán a felét érte el." A jelentés arról is beszámolt, hogy a frissen kapott információk szerint a traktorok és más mezőgazdasági gépek gyártása előtérbe kerül, és a jövőben számottevően növekedni fog. „Eközben — olvassuk a jelentésben — a kormány el van szánva arra, hogy a meglévő traktorokat és más mezőgazdasági gépeket a lehető legjobban kihasználják." Ennek bizonyítására a jelentés írója egy Szabad iVep-cikkre hivatkozik, amely ismertet a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági gépek javítására vonatkozó határozatát. Eszerint a szükséges eszközökkel, anyagokkal, szakemberekkel fogják ellátni az állami gazdaságokat és a traktorállomásokat, hogy a legjobban ki tudják használni ezeket. A javítómunkások bérét is felemelik. „Ez az erőfeszítés — szól a jelentés — bizonyára hoz majd némi eredményt, de hallván, hogy milyen gyenge minőségű gépekkel dolgoznak jelenleg a gazdaságokban, aligha gondolhatunk másra, mint arra, hogy ha a gyárak vezetői több időt fordítanának a minőség javítására és kevesebbet a munkások hajszolására, akkor sokkal kevesebb gép szorulna javításra."19 A követség dolgozói nemcsak a napilapok vonatkozó cikkeit ismertették — gyakran teljes cikkek fordítását is mellékeltek —, hanem statisztikai kiadványokat is bőségesen felhasználtak — a szükséges kritikával. Aki ismeri azokat a véleményeket, amelyeket a 19. századtól kezdődően az angolok tettek Magyarországgal kapcsolatban, annak nem újdonság, hogy az angolok praktikus szemlélete minden apróbb vagy nagyobb jelenséggel kapcsolatban markánsan megnyilvánul. Amint azt az Arany János társszerkesztésében, vasárnaponként megjelenő Nép Barátja c. lap egy 1849. márciusi cikkében — amikor javában dúlt a magyar függetlenségi háború — megjegyzi, „az anglus folyton kereskedik, épít oly hidegen, mintha semmi sem történt volna a világon".20 1953. október végén Saner bizalmas jelentést küldött Eden külügyminiszternek, amelyben többek között az 1953. évi harmadik negyedévi terveredmé-18 Labouchère bizalmas jelentése Salisburynek (1953. október 2.). TNA, FO, 371/106286/NH 1102/28. 19 A budapesti brit követség titkos jelentése (1953. október 16.). TNA, FO, 371/106286/NH 1102/34. 20 Idézi H. Haraszti Éva: Angol furcsaságok és szeretnivalóságok. Budapest, Scolar, 2002. 230.
