Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
182 PAPP ISTVÁN arra, hogy milyen célok vezérelték a Közösséget a Bolyai Kollégium, majd a Györffy Kollégium támogatásakor. Szabó úgy vélte, a középosztálynak kell közvetítenie az alsó, termelőmunkát végző rétegek és a felső, vezető rétegek között. Erre azonban csupán a középosztály vékony rétege képes, ezért van szükség a parasztkollégiumra. Ez megakadályozza, hogy a parasztságból jövő fiatalemberek beolvadjanak a középosztályba. Szabó szerint minden egyetem mellé fel kell állítani egy parasztkollégiumot, ahol az azonos tudományággal foglalkozók lakhatnak együtt. A szerző végkövetkeztetése igen világos: „Ha lesz bennünk elég erő, bátorság és kultúra, félretolhatjuk a mai középosztály leszerepelt rétegét és veszély nélkül megcsinálhatjuk az őrségváltást." Feltehetően a többi közösségi tag is osztotta Szabó nézeteit és legfőképpen ezért áldozott a Bolyai, majd a Györffy Kollégium működtetésére. Az már más kérdés, hogy milyen mértékben koronázta siker a közösségi tagok erőfeszítéseit. Az idő multával egyre kevésbé. A kollégium első igazgatójának, Boros Lajosnak a politikai elgondolásai, mint korábban láttuk, erőteljesen a Szabó Dezső-i eszmeiség hatása alatt állottak, így személye megfelelt a Magyar Közösség vezetőinek.58 Az őt követő igazgatók: Fehér Gyula, Horváth Lajos, Kardos László távol álltak a Magyar Közösség szellemétől. Ezzel együtt bizonyára voltak a hallgatók között a harmadikutas eszmekörrel rokonszenvezők, de nem belőlük kerültek ki a diákság vezéréi. A Pártfogó Testület két alkalommal próbálta meg saját elképzeléseit keresztülvinni; ezekről szeretnénk az alábbiakban szólni. A Györffy Kollégium létrejöttét követően 1942. szeptember 17-én került a Pártfogó Testület alakuló ülésére.59 Az eseményt Karácsony Sándor nyitotta meg, röviden ismertette a kollégium és a PT céljait, majd átadta a szót Kádár László tanárelnöknek. Kádár bejelentette, hogy az alapszabálynak a belügyminiszter által történt jóváhagyásával a Györffy Kollégium jogi személlyé vált, ezért meg kell választania saját és pártfogó testületi tisztikarát. Ezt követően Zsindelyné Tüdős Klára kapott szót, aki bejelentette, hogy a szorgalmas gyűjtőmunka eredményeként 289 245 pengőt sikerült összeszedni a kollégium javára. Majd újra Karácsony Sándor vette át a szót és felolvasta a Pártfogó Testület tisztségeire jelölt személye neveit. Az egyhangú szavazás eredményeként Zsindely Ferencet elnökké, Cser Jánost pedig ügyvezető alelnökké választották. Mindketten megőrizték tisztségüket 1944 márciusáig. A Pártfogó Testületet élén álló ún. Legfelsőbb Tanácsba Bakay Lajost, Baranyai Lipótot, Haas Istvánt, Imre Sándort, Náray-Szabó Istvánt, Ravasz Lászlót és Visky Károlyt választották a jelenlévők. A közgyűlés lezárásaként Zsindely Ferenc kapott szót. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kollégiumban tilos a politizálás. Alighanem tisztában volt a diákság baloldali érzelmeivel, ennek megfelelően burkolt figyelmeztetéssel zárta mondandóját: „amikor a Pártfogó Testület tisztikara vállalja 58 Ugyanígy vélekedett Gyenes Antal is. Érdekes, hogy emlékei szerint nem csupán Fitos Vilmos, hanem a vele szemben álló Turul-vezér, Ambrus József is tagja volt a Magyar Közösségnek. Gyenes ezt nem tartotta ellenmondásnak, mivel úgy vélte, a Közösség nem rendelkezett határozott irányvonallal, ezért az egymással rivalizáló, de következetesen nacionalista irányzatok megfértek benne. L. Gyenes Antal-interjú. Készítette Hegedűs István. 1986. OHA, 23. sz. 64., 75-76. 59 PIL, 302. fond, 1. cs., 1. ő. e.
