Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 183 a felelősséget, hogy a kollégium ügye el ne laposodjék ugyanakkor éberen vigyáz arra is, hogy a kollégiumot megőrizze a szélsőségektől." Az 1942-es igazgatóválasztás A Pártfogó Testület a szélsőségek távoltartásának legfőbb biztosítékát az új igazgató személyében látta. A kollégiumot eddig vezető és a Bolyaiból Györffyvé való átalakulást levezénylő Horváth Lajos 1942. október l-jével bevonult katonának Pécsre.60 Az új alapszabály értelmében egyébként is igazgató-választást kellett tartani. Ez lehetővé tette, hogy a Pártfogó Testület számára kedves személyt ültessen az igazgatói székbe, ezért Kovács Péternek, Teleki Pál fiatal tanársegédjének a megválasztását szorgalmazták. A kollégisták azonban nem tartották elfogadhatónak a személyét, ezért már 1942 nyarán informális egyeztetéseket folytattak a kollégium befolyásos tagjai, elsősorban Barla-Szabó Ödön, Gyenes Antal és Kovács Gyula, illetve Fehér Lajos, aki nem volt ugyan kollégista, de összekötő szerepet játszott a GyIK és az illegális kommunista párt között. Választásuk arra a Kardos Lászlóra esett, aki eddig keveset szerepelt a kollégium életében. Kardos maga is meglepődött a döntésen: „Az első válaszom az volt: nem biztos, hogy én alkalmas vagyok erre a szerepre. Akkor megmagyarázták, hogy ezt az ajánlatukat és a kollégium bizalmát el kell fogadnom, mert magának a kollégiumnak nincs más választása. Ellenkező esetben külső embert hoznak a kollégium nyakára, vagy pedig én vállalom el a vezetését."61 A Kardos kiválasztásáról szóló visszaemlékezések egyöntetűen állítják, hogy a kollégiumban működő illegális kommunista sejt tagjai hozták a döntést és ehhez megszerezték a kollégisták támogatását. „A kollégiumban kialakult kommunista mag befolyására jellemző — írta Barla Szabó Ödön —, hogy 1942 nyarán Horváth Lajos helyett Kardos László személyében nacionalista előítéletektől mentes igazgatót tudott elfogadtatni, a demokratikus játékszabályok betartásával. Kardos Lászlót közös kirándulásainkon ismertem meg. Akkoriban Hajnal professzor hallgatójaként a történelmi realizmus iránti vonzalmáról beszélt. Éles eszű, vonzó egyéniségként korán feltűnt a kirándulásainkon, és baloldali beállítottsága miatt személye, a kollégium belső torzsalkodásai közepette, elfogadhatónak tűnt a többség részére."62 A végső döntésre 1942. szeptember 22-én került sor a Zsindely-villában, ahol megválasztották az új igazgatót. Érdekes módon Kardossal szemben nem politikai kifogásokat hangoztattak, hanem azt, hogy alacsony termete, gyenge fizikuma, rossza tartása miatt nem tud kellően reprezentálni.63 Magyarán szól-60 A Györffy Kollégium naposkönyve (1942. október 1.). PIL, 302. fond, 1. cs., 2. ő. e. Horváth Lajos közel egy esztendőn át formális megbízás nélkül, a kollégisták és Zsindelyek megbízásából viselte a tisztséget. 61 Amikor a népi koUégiumokróL. I. m. 36. 62 Barla Szabó Ödön visszaemlékezése. PIL, 302. fond, 1. cs., 384. ő. e. Hasonlóan írta le az eseményeket Kovács Gyula is. L. A fényes szelek.. I. m. 136. 63 Hasonlóképpen vélekedik Pál József, aki szerint „Kardos Lacit vékonynak, talán nyeszlettnek és túlságosan értelmiségi képűnek tartották pártfogóink. Súlyosabban esett ez latba, mint baloldali gondolkozása, amit 1942 őszén nem tartottak olyan veszedelmesnek" L. Pál József: Huszonöt hónap. 1943. X. - 1945. XL (Kéziratos visszaemlékezés.) Budapest, 2000. PIL, 302. fond, 1. cs., 289. ő. e. 17. f.