Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
178 PAPP ISTVÁN rengeteg a homályos pont és a bizonytalanság. Az bizonyosnak látszik, hogy a Magyar Közösség a Honszeretet Egyesület árnyékában működött, a Horthy-korszak számos titkos társaságának egyikeként. Nem tudjuk, hogy mikor alakult pontosan. Fitos Vilmos szerint a Tanácsköztársaság bukása után, „az 1920. év körül" alakult.33 A szakirodalomban 1925-ös és 1930-as évek eleji dátum fordul elő. 34 Egy 1966-ban a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségének 3-a alosztálya számára készült jelentés35 „az 1920-as évekre" datálja a Magyar Közösség megalakítását, míg egy ügynöki jelentés 1968-ban „az 1930-as évek végére" tette ugyanezt az eseményt.36 Számunkra azonban három kérdés lényeges igazából: milyen ideológia jegyében működött a Magyar Közösség, milyen eszközökkel terjesztette azt és kik voltak a tagjai? A Magyar Közösség a Szabó Dezső és Németh László képviselte harmadikutas gondolkodás jegyében működött. Bizonyos források szerint maga Szabó Dezső is alapító tag voit ennek az egyesületnek a létrehozásában, amely „a magyar faj védelmét," a magyar középosztály pozícióinak „a sváboktól, a zsidóktól és minden idegentől" való visszaszerzését tűzte ki célul. Erről Szabó háziorvosa, Kémeri Dezső számolt be vallomásaiban, azt állítva, hogy maga a mester tanácsára lépett be a Magyar Közösségbe.37 Az egyik közösségi tag jelentése szerint: „Kiindulva abból, hogy a magyarság nem úr a saját hazájában , a közösség összegyűjtötte az öntudatosabb magyarokat és a faji életbölcselet oktatásával, a köztük létesített szervezett összeműködés segítségével megkezdte a harcot az új honfoglalásra. Először a csonka országban akarta az idegenek kezéből átvenni a vezetést és azután a régi Nagy Magyarországot visszaszerezni. [«] A közösség tagjai olyan káros szenvedélyektől mentes férfiak lehettek, akik apai ágon magyarnevű ősöktől származtak és zsidó vér nem volt az ereikben."38 A tagoknak saját jövedelemmel és két ajánlóval kellett rendelkezniük. Ezt követően került sor beavatására, eskütételére és a közösség szervezetébe való betagolódására. A szétzúzására 1947. Budapest, 1956-os Intézet, 1998. 15-69.; Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon 1944-1949. Budapest, Napvilág, 2000. 194-229.; Vida István: Koalíció és pártharcok, Budapest, Magvető, 1986. 229-243. Kis András volt az egyetlen szerző, aki megpróbálta bemutatni a Magyar Közösség (MK) 1945 előtti tevékenységét. A kötet elsősorban az un. Földalatti Fővezérségre koncentrált, s nem is annyira az ideologikus értékelés a legnagyobb hiánya, hanem az, hogy a szerző feltűnően tartózkodott a közösségi tagok nevének említésétől. Sok értékes adatot közöl az MK-ról, de az 1939-es vezetőség kapcsán az alábbiakat írja: „a vezetőség munkájában részt vett személyek neveinek közlésétől eltekintünk, mert azt e munkajellege nem teszi szükségessé." L. Kis András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig. Budapest, Kossuth, 1969. 178. (15. jegyz.) 33 Fitos Vilmos vallomása (1946. december 31.). ÁBTL, 3.1.9., V-2000/10. sz. 161. f.; Magyar Közösség. „Futó" fn. informátor jelentése (1968. április 25.). ÁBTL, 3.1.5. 0-14821/1. sz. 139. f. Fitos Vilmos „Futó" fedőnéven készített jelentéseket egykori Magyar Közösség-beli barátairól a III/III-as csoportfőnökség számára. L. Papp István: „... én, aki egész életemben a nép ügyéért harcoltam." Egy középosztálybeli életút a század viharaiban: Fitos Vilmos (1913-2000). Hitel 2006. 8. sz. 76-77. 34 Palasik: i. m. 195.; Kis: L m. 11. 35 Magyar Közösség. Összefoglaló jelentés az MK vonalról (1966. április 20.). ÁBTL, 3.1.5., 0-14821/1. sz. 117. f. 36 „Keleti" fn. ügynök jelentése MK tagokról (1968. január 25.). ÁBTL, 3.1.5., 0-14821/1. sz. 125. f. 37 Kis: i. m. 13. 38 Magyar Közösség. „Futó" fn. informátor jelentése. Az MK mai arculata (1968. május 6.). ÁBTL, 3.1.5., O-14821/l. sz. 139. f.
