Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 179 Magyar Közösség működése 1938-tól élénkült meg, létszáma 1944-re 3-4 ezer főre nőtt.39 A Magyar Közösség célja radikális elitcsere megvalósítása volt, és nem véletlen, hogy a II. világháború bizonytalan jövőt sejtető éveiben élénkült meg a szervezet tevékenysége. A háború végén várható rendszerváltás idejére a lehető legjobb pozíciókat kívánták elérni, ezért számos legális egyesületben dolgoztak, politizáltak közösségi tagok. Többek között a Soli Deo Glóriában, a Keresztyény Ifjúsági Egyesületben, a Bethlen Gábor Szövetségben, az Erdélyi Férfiak Szövetségében, a Turul Szövetségben, a Parasztszövetségben,40 a Nemzetpolitikai Társaságban, a Bartha Miklós Társaságban, az Egyesületközi Együttműködésben, a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületében és a Magyar Irodalompártoló Társaságban.41 Püski Sándor, a Magyar Élet Kiadó vezetője közösségi tagként igen sokat tett az MK által is vallott harmadikutas ideológia népszerűsítéséért: „A Magyar Élet név biztosította számára a Magyar Közösség tagjainak, a Magyar Élet olvasóinak a támogatását."42 Mindehhez járult, hogy az MK ellenőrzése alatt tartotta a Magyar Elet, a Magyar Út című folyóiratokat, a Tiszántúl című napilapot, a Jövő Nyomdaszövetkezetet és a Turul Könyvkiadót. A Magyar Közösség kiterjedtségét jól összefoglalta egy 1968-as állambiztonsági jelentés, amely a szervezet 1945 előtti befolyását érzékeltette: „Az MK a fentiekben jellemzett gondolatkör alapján arra törekedett, hogy tagjait beépítse a külpolitikai apparátusba, a minisztériumokba, egyéb országos hatáskörű szervekbe, a református egyház vezetésébe, a hadseregbe s ezen belül a vezérkarba, az egyetemek és főiskolák tanári testületébe, a bíróságokra és a művészeti élet kulcspozícióiba. "43 A Magyar Közösség és a Györffy Kollégium Mint említettük 1938-tól pezsdült fel a Magyar Közösségen belüli szervezeti élet. Ekkor vette át a Magyar Élet felelős szerkesztői posztját Fitos Vilmos, és ugyanekkor választották a Honszeretet ügyvezető elnökévé Szabó Lajost, aki egyben a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének elnöke volt.44 Fitos szerint a lap előfizetőinek névsorában sz. a. rövidítéssel jelölték az MK-tagokat, akiknek ingyen küldték el az aktuális számokat.45 Ezáltal a kiadó birtokában volt a közösség névsora, amely azonban sajnos nem maradt fenn.46 Eredeti források 39 Kis: i. m. 23.; Magyar Közösség. Összefoglaló jelentés az MK vonalról (1966. április 20.). ÁBTL, 3.1.5., 0-14821/1. sz. 117. f. 40 Magyar Közösség. „Harmath András" fn. ügynök jelentése a Magyar Közösségről (1957. július 9.). ÁBTL, 3.1.5., 0-14821/1. sz. 31. f. 41 Fáy Aladár vallomása (1947. február 3.). ÁBTL, 3.1.9., V-2000/10. 63. f. 42 Ellenállók fn. ügy. „Juhász" fn. ügynök jelentése Püski Sándorról (1957. december 6.). ÁBTL, 3.1.5., O-11803/20. 30. 43 Magyar Közösség. „Harmath András" fn. ügynök jelentése (1968. március 21.). ÁBTL, 3.1.5., 0-14821/1. 134. f. 44 Fitos Vilmos vallomása (1946. december 31.). ÁBTL, 3.1.9., V-2000/10. 165. f. 45 Uo. 245. f. Az „sz. a." rövidítés a Magyar Közösség szervezési alapját jelenti, amelybe minden tagnak jövedelme 2%-át kellett befizetnie. Ebből finanszírozták többek között a Magyar Élet-et is. 46 Kis András forrás megjelölése nélkül azt állítja, hogy 1947-ben 2450 személyi kartont találtak a Magyar Közösség irattárában. L. Kis: i. m. 23. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol az MK vizsgálati dossziéit őrzik, jelenleg egyetlen személyi karton sem található.
