Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 177 zsef, Erdei Ferenc, Kodolányi János, Kovács Imre, Sinka István, Szabó Pál, Szabó Zoltán, Veres Péter. Ez nem jelenti azt, hogy ne rokonszenveztek volna a Györffy Kollégium ügyével, ne támogatták volna más formában a diákságot, csak éppen nem voltak tagjai a Pártfogó Testületnek. Végezetül két kisebb csoportról kell szót ejtenünk: az Erdélyből jött, vagy oda kötődő személyekről: Mikó Imréről, br. Atzél Edéről, Ignácz Rózsa írónőről, Szabó T. Attila nyelvészről, a Zsögödön élő festőművészről, Nagy Imréről, illetve a már említett Mester Miklósról vagy Tamási Áronról. A PT tagjai között hét arisztokratát találtunk, közülük gr. Bethlen Ádám nevét nem említettük még. A Magyar Testvéri Közösség általános jellemzői Az eddigi áttekintésből is látjuk, hogy rendkívül heterogén támogatói kör sorakozott fel a Györffy Kollégium mögött. Egészen különböző gazdasági, politikai, szellemi befolyással bíró személyek érezték szükségét, hogy támogassák a parasztfíatalokat segítő intézményt. A kívánatos társadalmi-politikai fejlődést illetően egészen eltérő célok motiválták Jurcsek Bélát és Kós Károlyt, Nagy Ferencet és Vájna Gábort, de szándékaik közösek voltak: mindnyájan fontosnak tartották a paraszt-egyetemisták gyámolítását. Azon túl, hogy a szociális kérdések iránt érzékeny személyiségek voltak fel kell tennünk a kérdést, hogy találunk-e valamilyen szorosabb összekötő kapcsot a Pártfogó Testület tagjai között. A kérdés megválaszolásában Sipos Gyula visszaemlékezése sietett a segítségünkre, amelyben a következőket írta a Bolyai Kollégium Györffy István Kollégiummá való átalakulásáról: „Két titkos szövetség mérte össze erejét ezekben a harcokban: az ellenforradalmi EKSZ (Etelközi Szövetség) és a magyar szabadkőművesség. A kollégiumot mindkettő érvként akarta használni harcaiban. Az EKSZ ifjúsági vezetői úgy igyekeztek feltüntetni a dolgot, mintha a parasztkollégium alakítása és fönntartása kizárólag nekik lenne köszönhető. Könnyű volt nekik érvelniük, mert a Turul Szövetségen keresztül valóban érkeztek adományok a kollégium számára, és a kollégium mind ez ideig úgy szerepelt, mint a Szövetség egyik intézménye. [...] A magyar szabadkőművesek másként igyekeztek a kollégiumra támaszkodni. A kollégium volt az egyetemi ifjúság népi frontjának legtekintélyesebb csoportja. A kollégisták támadhatatlanok voltak magyarságukban, népiességükben, szegények voltak, parasztok, a legtöbb népdalt tanulták: mindenki becsülte őket. Számítani lehetett rá, hogy a követtáboron harcosan fognak föllépni és sok hívet szereznek a népieknek. Igyekeztek ezért bevonni [ti. a „szabadkőművesek" - P. L] a kollégium egy-két vezetőjét a maguk titkos szövetségébe."31 A két szemben álló fél közül a Turul Szövetség jól ismert előttünk, a „magyar szabadkőművesek" pedig a Magyar Testvéri Közösség (MK) tagságát jelentik. Kikből állt ez a csoport, milyen ideológiát képviselt, milyen célokat akart megvalósítani? Ezekre a kérdésekre a témával foglalkozó szakirodalom nem, vagy csak korlátozottan adott választ.32 Sajnos az MK történetével kapcsolatban 31 Sipos: i. ra. 27. (Kiemelés az eredetiben.) 32 A Magyar Közösség kapcsán elsősorban az 1947. évi hírhedt per váltotta ki a történészek érdeklődését. L. Csicsery-Rónay István - Cserenyey Géza: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt
