Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
A GYÖRFFY ISTVÁN KOLLÉGIUM PÁRTFOGÓ TESTÜLETE 173 Bassola Zoltán, Faragó Ede és Szabó Gyula; az utóbbi két személy a cserkészmozgalomban is tevékenykedett. A földrajzosok-térképészek közül Kádár László, K. Kovács Péter és Rónai András tűnt fel a támogatók sorában, illetve a Magyary Zoltán által megálmodott tatai népfőiskolán tanító fiatal történész, Benda Kálmán. Szintén jelen volt a PT-ben Révay István gróf, akinek a Teleki által szervezett Tájékoztatáspolitikai Osztály támogatta szakértői működését. Albrecht Dezső, Mikó Imre és Vita Sándor pedig a Teleki pozícióját erősítő, 1940 őszén behívott erdélyi képviselők közé tartozott. Ott találjuk a támogatók között Zichy Nándort, Teleki Pál vejét, aki mellesleg igazgatósági tagságot viselt a Corvin Áruházban, ahol Tüdős Klára művészeti igazgatóként tündökölt. A néhai miniszterelnök tanártársai közül Szabó Gusztáv és Tömböly Dénes volt jelen a Györffy Kollégium patronálóinak táborában. Benda a fiatal református értelmiséget képviselte csakúgy, mint a nála alig idősebb Soos Géza református lelkész, a Soli Deo Gloria elnöke. Rajtuk kívül még három kálvinista egyházi személyiséget találunk a PT-ben: a már említett Bereczky Albertet, az 1936-ban áttelepült kolozsvári püspököt, Makkai Sándort és a református zsinat élén álló Ravasz Lászlót. Mindketten jól ismerték a Zsindely-Tüdős házaspárt: Makkai Sándornét a Tüdős Klára vezette Országos Református Nőszövetség alelnökévé választották 1944 augusztusában, Ravasz László pedig egyházi áldásban részesítette Tüdős Klára első házasságából származó lányát, Juditot 1940-ben.18 A fiatal katolikus reformértelmiséget a KALOT szervezésében jelentős érdemeket szerző jezsuita szerzetes, páter Nagy Töhötöm képviselte. Politikusok és a gazdasági élet szereplői a Pártfogó Testületben Vizsgálatunk során a legnagyobb meglepetést az jelentette számunkra, hogy a Pártfogó Testületben tizenkét nyugalmazott, aktív vagy leendő minisztert találtunk. Ennél nagyobb politikai támogatásban egyetlen baloldali színezetű társaság sem részesült a két világháború közötti időszakban. A PT tagja volt Antal István, Gömbös Gyula sajtófőnöke, 1939-től igazságügyi államtitkár, 1942-től tárca nélküli nemzetvédelmi propagandaminiszter, majd a Sztójaykormányban igazságügy miniszter. Antal ráadásul fajsúlyos tagja volt a Pártfogó Testületnek, hiszen 1943 őszén a Györffy Kollégium történetének legkomolyabb politikai válságakor még elnökként is felmerült a neve. A kollégisták vele szembeni ellenérzéseit fejezte ki Szűcs Ferenc reagálása: „Nem választjuk meg Antal Istvánt, nem akarom, hogy apám szembeköpjön!"19 Pedig nem feltétlenül tűnt abdszurd ötletnek az elképzelés, hiszen ha életútjukat tekintjük a középosztálybeli családból jövő Zsindely Ferenccel szemben a kenderesi kocsmáros fiából miniszterré váló Antal István közelebb állt a kollégistákhoz.20 Érdekes, 18 Zsindelyné Tüdős Klára- I. m. 185., 90. 19 Sipos: i. m. 16. 20 „Antal István ifjúságából magával hozta a nyomor és a társadalmi alacsonyabb rendűség nyomasztó emlékeit. Ezektől az emlékektől való szabadulás lehetőségét jelentette számára a politikai karrier" - írja Antal István visszaemlékezéseihez írt bevezető tanulmányában Gergely Jenő. L. Gömbös Gyula hatalomra kerülése és kormányzása 1932-1936. Antal István sajtófőnök emlékiratai. Szerk.,
