Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
174 PAPP ISTVÁN hogy 1943. novemberi parlamenti beszédében Antal maga is kiemelte az iskolán kívüli népművelést, a népfőiskolákat, mint a propaganda eszközeit. Ugyancsak a Pártfogó Testületben munkálkodott Bárdossy László volt külügyminiszter és miniszterelnök. Az ő esetében jobbára találgatásokra vagyunk utalva, vajon miért vállalta ezt a szerepet.21 Fabinyi Tihamér 1932-től 1935-ig a kereskedelmi, később 1938-ig a pénzügyi tárcát irányította, majd a Magyar Általános Hitelbank elnök-vezérigazgatója lett. Gyulay Tibor 1937-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, majd miniszteri biztosa volt, emellett részt vett a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának munkájában. 1944-ben pedig az ipari tárcát kapta meg Lakatos Géza kormányában. Jurcsek Béla neve a német hadsereg igényeit kielégítő beszolgáltatási rendszerrel fonódott össze: 1942-től a Közellátási Hivatal államtitkáraként, majd 1944 márciusától közellátásügyi miniszterként szolgált.22 Karafiáth Jenő a vallás- és közoktatásügyi tárcát irányította Károlyi Gyula kormányában, majd 1937 februárjától 1942 márciusáig Budapest főpolgármesteri tisztét töltötte be. Kállay Tibor a bethleni konszolidáció egyik kulcsfigurája volt, mint 1921 és 1924 között a pénzügyi tárca vezetője. Később kiszorult a politikai életből, és tagdíjfizetési lista is mint vezérigazgatót (Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület) említi. Lukács Béla a Magyar Élet Pártjának kipróbált régi politikusa volt, s 1942-től a hadigondozásért felelős tárca nélküli miniszterként vett részt a kormány munkájában. A sort ábécérendben és a politikai eszmék bal-jobb tengelyén haladva is Vájna Gábor zárja, aki 1939-ben jutott be az országgyűlésbe nyilaskeresztes programmal és a belügyeket felügyelte Szálasi Ferenc kabinetjében. De nem csupán miniszterek, hanem országgyűlési képviselők is szép számmal tűntek fel a támogatók között. Közülük Acsay László és Nagy Ferenc a Független Kisgazdapárt színeiben politizált. Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkár-helyettese, 1941-től pedig Magyar Parasztszövetség főtitkára szintén támogatta a Györffy Kollégiumot. A többi országgyűlési képviselő viszont a Magyar Élet Pártja (MÉP) honatyája volt. Nyíry Istvánt 1935-ben választották a Nemzeti Egység Pártja színeiben a biharkeresztesi kerület képviselőjévé, Padányi-Gulyás Jenő nem csupán sikeres építészmérnök, hanem 1939-től a Vár kormánypárti képviselője. Szeder János 1938-tól a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) elnöke, a Magyar Fajvédő Társaság főtitkára, 1935-től országgyűlési képviselő. Marton Béla szintén alapító tagja volt a MOVE-nak, 1932-től 1937-ig a kormánypárt ügyvezető főtitkára. Feltűnt még a támogatók között bev. tan. Gergely Jenő. Budapest, Palatínus, 2004. 20. Sőt Antal István igazságügy-miniszterségét a kormányzó akadályozta meg, aki a jelölt alacsony származása miatt ellenezte a kinevezést. L. Uo. 33. 21 A Bolyai- és a Györffy Kollégium alapító tagja, Pál József kompenzálási szándékkal magyarázta a politikus szerepvállalását: „Arra mutat ez a tény, hogy Zsindelyek csoportja szívesen befogadta volna soraiba, számított diplomáciai tapasztalataira, kapcsolataira. Szívesen feledtette volna az 1941-ben elkövetett súlyos ballépéseit [...] akár olyan gesztussal is, mint a baloldali fiatalok közötti forgolódás szervezése. Bárdossyt a népi írók műveit ismerő, változást igénylő embernek tartották. A kollégiumban azonban sohasem fordult meg." L. Pál József: Huszonöt hónap. 1943. X. - 1945. XI. (Kéziratos visszaemlékezés.) Budapest, 2000. PIL, 302. fond, 1. cs., 289. ő. e. 14. f. 22 A sors különös fintora, hogy 1945-ben Gyenes Antal, az MKP fiatal agrárpolitikusa bírálta erőteljesen a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert Terménybeszolgáltatás és mezőgazdasági munkabér c. munkájában. Gyenes pedig alapító tagja volt a Györffy Kollégiumnak.
