Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Papp István: A Győrffy István Kollégium Pártfogó Testülete I/167
172 PAPP ISTVÁN tartozott gróf Károlyi Józsefhé és Ignácz Rózsa írónő, akinek Erdély lelke című antológiájába Tüdős tanulmányt írt a népi textilművészetről. Zsindelyné jó barátságolt ápolt Baranyai Lipótnéval is,13 akinek a férjét, a Magyar Nemzeti Bank 1938 és 1943 közötti elnökét ugyancsak a pártfogók sorában találjuk. A PT tagja volt Padányi-Gulyás Jenő a korszak egyik elismert építésze is, aki a Zsindely házaspár Istenhegyi úti villáját tervezte. A Tüdős Klára ruháiból rendezett divatbemutatók kiváló alkalmat teremtettek, hogy az energikus asszony megismerkedjen több politikusfeleséggel is, így például Antal István vagy Karafiáth Jenő hitvesével. Ezek után nem tűnhet nagy meglepetésnek, ha férjeiket szintén ott találjuk a Pártfogó Testület tagjainak sorában. Sőt Zsindely Ferenc még felettesét, Kállay Miklóst, Magyarország miniszterelnökét is bevonta a Pártfogó Testületbe. Saját helyzetének fonákságát jól érzékeltették a miniszterelnök Zsindely Ferenchez intézett, később sokat idézett szavai: „Rendben van, nyissunk föl egy-két zsilipet, majd meglátjuk kit sodor el az ár."14 Az eddigiekből is látható, hogy a Zsindely-Tüdős házaspár igen széles kapcsolati hálója alapozta meg a Pártfogó Testületet. Természetesen Györffy István családja és tanítványai és barátai sem hiányozhattak ebből a társaságból: özv. Györffy Istvánné, ifj. Györffy István (a majdani kiváló szemészprofesszor), a pályakezdő történész Györffy György, Farkasné Györffy Anna, illetve a később a Nemzeti Parasztpártban politizáló vő, B. Farkas Ferenc. A néhai tudós tanítványai közül a túrkevei muzeológus Györffy Lajos, a Bolyai Kollégium igazgatója Boros Lajos, illetve a Teleki-Györffy tanítványnak számító K. Kovács Péter is feltűnt a színen. Viski Károlyt, Györffy István kollégáját és utódját a tanszék élén, ugyancsak a tagok sorában találhatjuk.15 Szinte természetesnek tűnik, hogy Györffy István és Zsindely Ferenc révén Teleki Pál tanítványi és munkatársi köre is feltűnik a Kollégium támogatóinak sorában: Cseley Rezső, aki 1940-től a Miniszterelnökség Elnöki Osztályának volt a referense és az Actio Catholicával is szoros kapcsolatokat ápolt.16 Dessewffy Gyula nagybirtokos, a Kis Újság főszerkesztője, 1939 és 1941 között a Teleki-kormány Szabolcs vármegyei szociális tanácsadója volt.17 Alföldi Alajos, aki 1940 novemberétől a Miniszterelnökség Társadalompolitikai Osztályát vezette, Teleki Pál egyik alapemberének számított. A pártfogók közé tartozott 13 Zsindelyné Tüdős Klára: Csizma az asztalon. Budapest, Harmat, 1998. 30. 14 Sipos Gyula: Akkor voltunk fiatalok. Budapest, Kossuth, 1981. 15. 15 Kardos László emlékei szerint: „Egy 1942-ben lezajlott beszélgetésben Viski nekem személyesen elmondta, hogy annak idején tagja volt a Galilei-körnek és gondolkodására ifjúságának ez a szakasza döntő hatást gyakorolt; ahogy kifejezte magát: szíveszerintiek az egyetemre került parasztgyerekek, parasztfiataloknak a törekvései, kollégiumalapító, fészekrakó szándékai." Amikor a népi kollégiumokról... I. m. 15. 16 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), 2.2.1. Cseley Rezső operatív nyilvántartó kartonja.; Uo. 3.1.9., V-92878. sz. Szép László vizsgálati anyaga, 10. f. Cseley Rezső (Rudolf) Zsindely Ferenc személyi titkára volt, akit miniszteri kinevezésekor átvitt a kereskedelmi tárcához is. L. Zsindelyné Tüdős Klára.. I. m. 129. 17 Dessewffy kissé csapongó visszaemlékezéseiben azt állítja, hogy többek között a „népi kollégiumok" azért részesültek a hatalmon lévők egy csoportjának támogatásában, mert ezek „felismerték, hogy csak a népi erők felsorakoztatásával menthető meg az ország". L. Dessewffy Gyula: Tanúvallomás. Budapest, Országos Eckhardt Tibor Alapítvány - Agroinform Kiadóház, 1997. 56.
