Századok – 2007

KISEBB CIKKEK - Rüsz-Fogarasi Enikő: Élelmezési szintek a fejedelemségkori Kolozsváron VI/1539

KISEBB CIKKEK 1541 mellett - még a legény felszabadulása alkalmával fizetett ételről is nagyon ér­tékes információkat nyújtanak. Előbb lássuk, hogy milyen ter­mékekhez jutott a kolozsvári polgár, vagyis miből készíthette a mindenna­pi és az ünnepi asztalra kerülő étke­ket. Erszénye gazdagsága arányában nagyon sokféle termék közül választ­hatott és vásárolhatott a város piacáról, illetve a város sokadalmain. A piaci árukról és áraikról többé-kevésbé az országos limitációkból, azaz árszabá­lyozásokból és a harmincad vámnap­lókból értesülünk. Voltak ugyanakkor olyan termékek, amelyek annak elle­nére, hogy a piacon lehetett hozzájut­ni, mégsem kerültek be ezekbe a fel­jegyzésekbe, mert kis értékű termé­kekről volt szó. Ilyenek voltak példá­nak okáért a különböző gyümölcs- és zöldségfélék, amelyek árait a helybéli vásárbírók és a város hatósága hatá­rozták meg. Annak ellenére, hogy tudomá­sunk van több limitációról, napjainkig mégis csupán egy néhányról maradt fenn részletes adat.8 Jelen esetben az 1609. évi,9 az 1625. májusi, 10 az 1626. májusi,11 az 1627. áprilisi 12 és az 1627. októberi, valamint 1642. októberi13 ár­szabályzatok adatait használtam fel.14 Ezeket a limitációkat az erdélyi országgyűlésen a rendek beleegyezésé­vel határozták el, majd fogadták el, és akkor azt is leszögezték, hogy Erdély melyik részén, milyen mértékben érvé­nyesek. Úgy, ahogy azt az 1627. áprilisi 8 Példaként említeném az 1615. évi limi­tációt, amelyet az 1625., 1626. évi limitációk em­lítenek árszabályozásukban. 9 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. I-XXI. köt. 1540-1699. Bp. 1875-1898. (a továbbiakban EOE). VI. Bp. 1880. 132-133. 10 EOE VIII. Bp. 1882. 274-277. 11 Uo. 326-351. árszabályzat is írja: „Ez a limitátió Fejérvártól Déváig, Vajda-Hunyadig, az Meszesig, Besztercéig extendáltassék. Az két Küküllő völgyin, az székelységen és szászságon penig, mivel Isten minden élést bővebben adott, mindeneket ennél a limitátiónál olcsóbban tartózzanak minden rendek adni."15 Ez az árszabály viszont csak arányaiban volt érvényes Váradon, Debrecenben és környékükön, mivel itt más űrmértéket használtak. Itt Kornis Zsigmond váradi kapitány, a fő­tisztviselők, a városbírákkal egyetembe „rendeljenek mindeneket ehhez képest" - mondta a szabályzat.16 Kolozsvár várost az 1666. február 24-én, Fogarason tartott erdélyi ország­gyűlésen nemes várossá és véghellyé (végvárrá) nyilvánították, és Kolozs vár­megye főispánja alá rendelték. Ezzel az egész polgári rendszerét ideiglenesen felfüggesztették.17 Az ideiglenes állapot azonban egy kicsit hosszúra sikerült, mivel szinte félévszázadig tartott. A már bevett intézmények és szokások viszont nagyjából megmaradtak. Ko­lozsvár város 1668. évi kereskedelmi és áruszabályzatai persze részben az új kialakult helyzetnek megfelelően pró­bálták statuálni a piacot. Bár elemzé­sünk csak a szabad királyi Kolozsvár korára vonatkozik, mégis szót kell ejt­sünk erről az Instructióról, mivel érde­kes adatokat szolgáltat a mi elemzé­sünk szempontjából is. Az erdélyi piacokon azonban nem mindig az országos limitációk szerint alakultak az árak. Ha jobban szemügy-12 Uo. 381-111. 13 EOE X. 341-352. 14 EOE VIII. 472-475. 15 Uo. 414. 16 Uo. 414., 474. 17 Jakab Elek: Oklevél tár Kolozsvár törté­nete második és harmadik kötetéhez. II. Buda, 1888. 394-397.

Next

/
Oldalképek
Tartalom