Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
1472 BAGIZOLTÁN A salzburgi követek — utasításuknak megfelelően — 1597. december 30-án javasolták, hogy január 8-ára tűzzék ki az első tárgyalási napot, mivel az érseknek elküldték a propozíciót, és még nem kaptak erre választ. Az említett napon előadták az új instrukcióban szereplő feltételeket, amelyek megegyeztek az elsőben foglaltakkal, de már 12 helyett, csupán 8 hónapnyi segélyt helyeztek évente kilátásba. Emellett megtagadták a többségi elv kötelező érvényét. A salzburgi követek azután február elejéig kitartottak ezen álláspontjuk mellett, míg nem Raitenau érsektől más rendelkezés nem érkezett. Az érsek álláspontját végül az változtatta meg, hogy mind saját követe, mind testvére, mind az uralkodó által Salzburgba küldött arisztokrata-követ (a neves Lobkowitz-Poppel család valamelyik tagja) rámutatott, hogy eddigi viselkedése viszályt idézett elő, és a protestáns rendek malmára hajtja a vizet. így még február közepén parancs érkezett a salzburgi követekhez, amelyben már az szerepelt, hogy a további tárgyalásokon csatlakozzanak az osztrák megbízottak álláspontjához.76 3. 7. A Lauterni Hercegség A fejedelmek kollégiumában a Lauterni Hercegség követei váltak 1597-1598-ban szószólóivá a kisebbségben lévő protestáns tábor követeléseinek. Politikájukban a pfalzi választó célkitűzései jelentek meg. Ez nem is csoda, hiszen Johann Casimir halála (1592) után a hercegség területe visszaszállt a Pfalzi Választófejedelemségre anélkül, hogy betagolódott volna annak kormányzatába. Erre azért volt szükség, hogy a fejedelmek kollégiumában megszerzett szavazati jogát és ezzel együtt befolyását ne veszítse el a választófejedelem.77 A lauterni követek a fejedelmi kollégium 1598 januárjában lezajlott tárgyalásain támogatták a salzburgi érseknek a töröksegélyre és a békekötésre vonatkozó álláspontját, sőt ezen túl is léptek. Egy esetleges támogatásért cserébe követelték a protestáns rendek sérelmeinek orvoslását. Szót emeltek, azért, hogy az igazságügy vitás kérdéseit még ezen a birodalmi gyűlésen rendezzék, és az 1595. évi deputációs gyűlésen a Birodalmi Kamarai Törvényszék működésével kapcsolatban hozott döntéseket úgymond törvényerőre emeljék. Emellett a hadvezetésben felmerülő hiányosságok megszüntetését, a birodalmi területeken Magyarországra vonuló seregek megfelelő biztosítását, valamint a legutóbb jóváhagyott támogatás hátralékainak behajtását is elengedhetetlennek vélték. Ez utóbbit úgy tervezték, hogy ebből az összegből — az új segéllyel kiegészülve — a birodalmi rendek fogadjanak csapatokat. A lauterni követek a Spanyol és a Francia Királyság bevonását is sürgették a háborúba. Egyrészt anyagi támogatásukat, másrészt tengeri hadműveletek kezdeményezését remélték tőlük. Emellett sürgették a béketárgyalások megkezdését az Oszmán Birodalommal, amelybe az uralkodónak az Angol és a Francia Királyság, valamint a birodalmi rendek képviselőit kellett volna bevonnia. Végül szót emeltek azért is, hogy 76 Stieve, F.: Die Politik Bayerns i. m. 393., 413-414.; Mayr, J. K.: Die Türkenpolitik i. m. 257-259.; Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 148. 77 Johann Casimir, mint rajnai palotagróf, 1570-ben Elisabeth von Sachsennel kötött házassága után kapta meg Läutern és Neuburg kormányzatát. Aulinger, K: Das Bild des Reichstages i. m. 240.
