Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1473 egyrészt az uralkodó a jövőben ne követelhessen rendkívüli segélyt, másrészt a rendek ajánlatát ellenvetés, azaz viszontválasz nélkül fogadja el.78 Miután a fejedelmek kollégiumának katolikus többsége,79 kiegészülve lutheránus támogatóikkal, végül jelentős töröksegélyt szavazott meg, Salzburg követei a lauterniekkel és a többi protestáns rendekkel együtt óvást emeltek a többségi akarat kötelező érvényessége ellen - rögtön tegyük hozzá, kevés sikerrel.80 3. 8. A belső-ausztriai rendek beadványai A birodalmi rendek „érzelmi meggyőzését" szolgálta és döntésüket befolyásolta az, hogy az oszmán csapatok támadásait közvetlenül elszenvedő belső-ausztriai (főként protestáns felekezetű) követek pótlólagos beadványokat nyújtottak be a birodalmi gyűlésre. A tanácskozásban viszont nem vehettek részt, mivel, hiszen — mint ahogyan már említettem — Ausztriát a fejedelmek kollégiumában a császár saját, jól felkészített követei képviselték.81 1597-ben Regensburgban a császári követség természetesen ismét megpróbált kihasználni minden olyan lehetőséget, amely a kívánt segély elérésében segítségére lehetett, bár ezúttal az udvar egyik legmegbízhatóbb szövetségese igyekezett önállósítani magát, saját jól felfogott érdekének megfelelően. A belső-ausztriai követek ugyanis azt a megbízást kapták, hogy beadványukban térjenek ki arra is, hogy az Udvari Kamara a legutóbbi birodalmi gyűlésen megszavazott segély rájuk eső részét nem utalta ki a horvát-szlavón végvidék finanszírozására. Mátyás főherceg természetesen tiltakozott e tervezet ellen, és elérte, hogy Ferdinánd főherceg (a majdani II. Ferdinánd császár) követségének vezetője, Martin Brenner seckaui püspök átdolgozza az iratot, és alkalmazkodjon az udvar politikájához.82 Brenner ezt meg is tette, bár valójában csak tompította a beadványban szereplő állítások élét. Miután a fejedelmi kollégiumnak — az udvar számára rendkívül kedvezőtlen — adómegajánlási terve kiderült, a császári oldal megengedte a seckaui püspöknek, hogy a belső-ausztriai tartományok követeinek a támogatásra vonatkozó kérelmét a birodalmi gyűlés három kúriája előtt előadja. Ferdinánd főherceg képviselője 1598. január 10-én (az irat január 8-i keltezésű) és 18-án megtartotta beszédét az összegyűltek előtt, amelyben az addig megszokotthoz hasonló kimerítő részletességgel jelenítette meg, milyen nagy veszélyben forog Stájerország, Karintia és Krajna, és ezáltal az egész német nemzet, illetve az egész kereszténység. A küldöttek hangsúlyozták, hogy az elmúlt hat évben ennek a háborúnak a védelmi költségei számukra 3 millió rénes forint kiadással jártak, ezt pedig a három tartomány jövedelmei nem tudják fedezni. Első beter-78 Stieve, F.: Die Politik Bayerns i. m. 391. 79 A fejedelmek kollégiumában 20 világi tag mellett 50 egyházi képviselő foglalt helyet, és ez a túlsúly esélyt sem adott a protestáns rendeknek érdekeik érvényesítésére. Bagi Zoltán: A Német-római Birodalom és a Magyar Királyság kapcsolatai a 16-17. század fordulóján. Különös tekintettel a birodalmi gyűlésekre és a császári-királyi haderő szervezetére a tizenöt éves háború időszakában. Doktori disszertáció. Budapest 2005. 23. 80 Stieve, F.: Die Politik Bayerns i. m. 393., 395. 81 Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 102., 119-124. 82 Uo. 105-106.
