Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán: „Egy ura lesz az egész világnak napkelettől napnyugatig". A töröksegély kérdése és az 1597-1598. évi regensburgi birodalmi gyűlés VI/1455
AZ 1597-1598. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 1465 Ezért a császári-királyi hadsereg megerősítése végett a Német-római Birodalom területének megvédésére — az eddig önkéntes alapon kiállított birodalmi egységek helyett — állandóan készenlétben álló csapatok kiállítását tartották szükségesnek: „így Ócsászári Felsége kéri a választófejedelmeket, fejedelmeket és rendeket, hogy ilyenformán jelentős számú jó lovassal és gyalogossal készen álljanak, hogy ha [...] ezt a rendkívüli szükség megköveteli, [...] legkevesebb 12000 jól felszerelt gyalogost és 4000 lovast küldjenek."48 Ez volt az úgynevezett Nachzug. Ezt a haderőt a császári udvar tervezete szerint az elkövetkezendő öt esztendőben június végétől november végéig kellett volna a rendek költségen felállítani és fizetni, illetve megmustrálásuk után szükség szerint Magyarországra vagy Ausztriába küldeni, nevezetesen úgy, hogy a birodalmi gyűlésen kért pénzsegélyből az erre fordított összegeket ne vonják le.49 Az udvar kéréséhez a jogi alapot — hasonlóan, mint a kerületektől kért törökellenes segélyhadak esetén — a már említett 1542. évi speyeri birodalmi gyűlési határozat adott, amelynek értelmében, ha az osztrák tartományokat oszmán támadás érné, akkor a szomszédos bajor, frank, sváb, alsó- és felső-szász kerületeknek segítségükre kell sietniük.50 3. A birodalmi rendek és a császári propozíció Az összegyűlt rendek, miután meghallgatták a propozíciót, kúriák szerint összeültek, hogy tárgyaljanak pontjairól. A válaszok meghatározott séma szerint készültek. A rendek köszönetüket fejezték ki az előterjesztés kidolgozásáért, és ígéretet tettek, hogy a benne szereplő problémákat késedelem nélkül megtárgyalják, és döntést hoznak róluk. Ezen kívül arra kérték az uralkodót, hogy az iratot az összegyűltek számára lemásolhassák. Miután ez megtörtént, a mainzi választófejedelem vagy kancellárja kitűzte a tulajdonképpeni első ülésnap dátumát és helyét, amelyről a birodalmi marsall szolgái által tájékoztatta az összegyűlteket. A tárgyalások és a szavazás menetét a rangsorrend és a körkérdés (Umfrage) joga határozta meg. Ha a kúrián belül a propozíció egyik kérdésében — a többségi elv alapján — egyezségre jutottak, akkor a tárgyalás eredményét a két, döntéshozatalban legnagyobb súllyal latba eső felső kollégium között kicserélték. A választófejedelmek a fejedelmek tanácsában ülő rendeket tárgyalótermükbe kérették, ahol az írásban rögzített határozattervezetüket a mainzi kancellár felolvasta. Majd a fejedelmek tanácsának a tervezetét adta elő Ausztria vagy Salzburg egyik képviselője. Ezek után mindkét kollégium újra összeült, hogy megvitassa a másik fél által benyújtott referendumot. Amennyiben többé-kevésbé egységes álláspont 48 „So ersuchen Ihre Kay[serliche] M[ajes]t[ä]t Churfürsten fürsten vnd Stendt, Sy wollen sich mit einer Anzahl geüebter Reutter vnd Knecht, der gestallt, in beraitschaff stellen, daß [...] die eüsserste nott erforderte, [...] Zum wenigsten Zwölff Tausent wohl bewöhrter Mann Zu fueß vnd vier Taußent Pferdt Zugeschickt.." A császári propozíció, 1597. HHStA MEA RA Fase. 95a. Fol. 84r-v. 49 Uo. Fol. 84v.; Heischmann, E.: Die Anfange des stehenden Heeres i. m. 107.; Koller, L.: Studien zur Reichskriegsverfassung i. m. 163. A császári propozíció rövid bemutatására 1. még: Erika Kossol: Die Reichspolitik des Pfalzgrafen Philipp Ludwig von Neuburg. Göttingen 1976. 105. 50 Schulze, W: Reich und Türkengefahr i. m. 213.
